Megkezdődött a karácsonyi koncert sorozat az iskolánkban is. Elsőnek kedden este a Nagytemplomban énekeltek Takács Nicholasz-szal. Jegyet már nem kaptam, de legalább megtudtam ki is ez a Nikolasz, akit én elsőre az osztálytársuknak gondoltam, és nem értettem, miért olyan nagy dolog Nikóval énekelni, ha minden nap megtehetik órán is. A gyerekek odáig voltak, meg vissza, hogy húúú, meg ha, hát olyan, de olyan fantasztikus volt, és mindenkinek adott autogramot. Még azt is elfelejtették mennyire hideg volt, pedig nagyon az volt. Annyira, hogy szerdán jött is a telefon: anya nem vagyok jól, mikor érsz haza? Egy kis hőemelkedés, nyirokcsomó duzzanat, bágyadtság, de szerencsére megúsztuk vírus fertőzéssel, és két nap szünettel. Ennek örömére csütörtökön összeállítottuk a Mikulás csomagokat, és míg Adri aludt Hógolyónak is varrtam két ruhát, majd a közös filmezés közben a fele vasalni valót kivégeztem, éjjelre már csak a szöveg szerkesztése maradt. Pénteken míg Adri aludt korán kimentem a rejtekemhez és kialakítottam a csomag helyét, hogy majd ha megyünk kitenni ne azzal teljen az idő. Ugyan egy kis levegőzés Adrinak sem ártana meg, de az út, a rejtek kialakítása, meg még a fényképezés, bemérés mind-mind idő, annyit nem kellene a hidegben kinn lennie, pláne, ha véletlen még esni is elkezd az eső. Ami aztán be is teljesült, szerencsére csak éjjel, de így is ragacsos lett minden. Eredetileg a mocsári tölgyekhez akartam kitenni a csomagom, meg is néztem a neten hogyan néz ki egy mocsári tölgy. Ugyan egyik kép sem téli állapotában mutatta a fákat, de gondoltam, ha van ott vagy 5 öreg fa egy csoportban, akkor az avarnak tölgyfalevelekkel kell teli lennie egy aránylag kisebb területen és megfogom én azt találni. Amikor először mentem terepszemlére már esteledett, ennek ellenére jó messzire bementem az ártéren, de tölgyet nem találtam, vagy egyedül volt , kicsi, és nem ismertem fel. Úgy gondoltam, ha e miatt a csomag miatt én most kijövök terepszemlére, itt leszek holnap reggel is rejteket kialakítani, meg majd a hétvégén még egyszer jövök rejteni, aztán egyszer le is ellenőrzöm minden rendben van-e, és még be is kell gyűjtenem 1 hét múlva megy a fene ilyen messzire a sárban, jó lesz az a csomag valahol a híd közelében is. Szóval, péntek reggel előkészítettem mindent, aztán hazamentem és bejelentettem a  rejtést, amihez nagy segítséget kaptam GEONEO-tól, Cactus-tól, a Gördögök-től, és Stef-től, akiknek itt is megköszönöm.
Ha már így begerjedtem gyorsan ki is takarítottam, és felpakolva Adrival hazautaztunk szüleimhez. Otthon megtartottuk az Erzsébet, Ferenc, és Mikulás napokat, rövid időre sikerült Ritával is összefussunk, akivel az esküvő óta nem is találkoztunk, és még a kozmetikust is megjártam, nem is beszélve az újabb manikűrözésről.

A mostani családi hétvége eleve rövidre volt tervezve, de karácsonyig már nem tudunk haza utazni mindenképpen mennünk kellett. Én úgy terveztem szombaton délelőtt majd gyerekestül megkeressük a két mátrai Mikulás csomagot, de mivel vasárnapig nem maradhattunk, a Rózsaszentmárton-i kiesett. Abasár-on is várható volt még egy rejtés, amit nagyon figyeltem, de a koordináták csak dél körül lettek nyilvánosak ezért  hazafelé jövet ejtettük útba. Nagyon féltem, hogy a hegyre majd földút vezet, lányom nem túrázós típus  és gyalog nem fog velem feljönni, de megint szerencsém volt, végig mű úton, autóval mehetünk. És milyen frankón. A nagy ködben nem nagyon láttam hol vagyok, még sokszor a kanyar végét sem, de élveztem a szerpentint, és számoltam az út melletti padokat. Az első pár ládám keresése nem okozott nagy gondot, de  azokat GPS nélkül is megtaláltam volna. Aztán jött a RAM, ahol nem jártam sikerrel, már tudom nem a gép hibájából, de frissítettük a programot, és azóta még nehézkesebb a keresés. Nem akar közelíteni, ha mentem a pontot aztán választom célul lefagy, de menet közben is egyszerűen kikapcsol, egyszerűen nem oké, azonban úgy tudom a Mikulás csomagokat nem rejtik el olyan alaposan, gyerekestül is élvezetes lesz a keresés, és nem feltétlen a nyomógombokról fog szólni. Így is volt. Megtaláltuk.

Nekem még nincs sok találatom, de majd mind egyedi volt, általam el nem gondolt módon dugták el a ládákat, itt is így történt. Köszönöm a rejtést, hogy kicsit lányom is belekóstolhatott (még bízom benne egyszer nagyobb kedvel jön majd velem). A dobozka mellé magam is raktam két névre szóló csomagot. Nem reméltem, hogy összefutok valakivel, de abban bíztam, hogy a két segítőm ide ellátogat, hagytam hát nekik egy kis apróságot.
Hazafelé jövet megmutathattam menyire jól tájékozódom. Eddig Kompolt - Kápolna - Abasár között nem volt probléma. Abasáron úgy emlékszem még nem jártam, de a régi 3-asról csak egy leágazó, nem is volt odajutni gond. Azonban, merre is tovább? Nem feltétlen hiszem el amit a gépem javasol, ez többször is bebizonyosodott nem szerencsés húzás, de mindig van a kocsiban még 1-2 térkép, ha nem 3 is (csak most nem volt), megérkezek hát valamikor. Arra emlékszem, hogy Abasárról Heves felé indultam, hogy voltam-e Karácsondon, vagy sem nem tudom, de a táblák szerint mentem Vámosgyörk felé is, és egyszer csak a körforgalomból gépem Jászberény felé akart kivinni. De, hopsza, ne hátulról menjünk már, Berény - Heves az merőben nem egy irány, én márpedig Tarnaméra felé megyek, az van Heves felé. Jól elmosolyogtam  az állandó kanyarodj jobbra utasításokat és mentem amerre gondoltam jobb lesz, amíg szembe nem jött egy Heves Megye felírat. Azt a k..., hát akkor eddig hol voltam? Mikor mentám át JNSZ-ba? Na menjünk csak vissza az előző körforgalomhoz, és ne kacsázzak itt még visszafelé. Jászárokszállás - Jászberény - Jásztelek - Alattyán - Jánoshida - Jászalsószentgyörgy - Szászberek - Szolnok, és az úton inkább csendben maradtam.  Minden kifogás keresés nélkül mondom nagy köd volt, az eső is esett néhol (de, ha kellemes napos idő lett volna is ugyanígy elkanyargok), és én még így nem láttam besötétedni. Volt enyhe szürkület, aztán az egyik kanyarba bemenet még világos, de kifelé besötétedett. Fél pillanat alatt. Érdekes volt.
Hazafelé lányommal beszaladtunk még egy szülinapi partiba, de igyekeztünk haza felkészülni a másnapi Mikulás kereséssel összekötött versenyre. Ami, na mi lenne más, mint tájékozódási. A mai nap után.