Madárcsicsergés, a béka ahogy előttem ugrál át az úton, rég nem érzett illat, ölelés, de ma egy mondat volt: "Ki akar holnap szabira menni?"
Jeeeee. Hát persze, hogy én.
Süt a nap, mosolygok, nincs izomlázam, és még éhes sem vagyok. Persze, hogy kell ennél több, de már ennyi is elég egy kis boldogsághoz.
Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...
1 megjegyzés:
Ez a látomásszerű kezdet arra utal, hogy nem a levelét szívtad el írás közben, hanem a hajtásából sodortál. :)
Megjegyzés küldése