Álom manó, Hole anyó, Mikulás, Jézuska, Húsvéti nyuszi. Kissé túl idealizált, és lihegett lények. Szegény nyuszik kenegethetik az aranyerüket, mert mindjárt itt a piros tojások ideje. Hole anyót még sűrűn elnyomja a buzgóság, bár most jó badybilderhez méltóm megrázta a dunyhát, de szükséges a kávé utánpótlás. Mikulás Jézuskával napi szinten konzultál a hosszú kívánság listákat szem előtt tartva.
Velük ámítjuk gyermekeinket, hogy könnyebb legyen megtenni olyan dolgokat, amit nem szeretnének, fájdalmasak, vagy megmagyarázhatatlanok az ő értelmükkel. Pedig, ha igazat mondanánk is megértenék, ugyanolyan örömmel adhatnánk át ajándékainkat, csodálhatnánk a természet jelenségeit nem belegabalyodva az egyre zavarosabb történetekbe.
Nálunk épp a Fog Tündér van porondon. Szegényke, utolsó mentsvárként arra vár, hogy a légteret átengedje neki Mikulás. Ma éjjel igyekszem később elaludni mint gyermekem, és szegény tündért kihúzni a slamasztikából. (Bízom benne, még a párna alatt van a 4 napja ott tartott tejfog.)
2 megjegyzés:
Kell ez az álomvilág a kicsiknek. :)
Néha én is bánom, hogy rájöttem a titokra.
Ha írsz valamit, szólj, mert feledékeny lévén nem követem az eseményeket.
A fogtündér az jó sztori. A fiam is sokáig abban a hitben élt, hogy neki áldozik, mikor kirántja a lötyögő tejfogacskáját. :)
Szégyenszemre 5 éjszaka után sikerült reggel 2 perccel korábban felébredjek. Pont akkor húztam ki a kezem párnája alól, mikor csippant az óra. Dobbant akkorát a szívem. Úgy levágódtam az ágyra, nehogy meglásson, rögtön a párna alá nyúlt, és nem vette észre, hoyg nem akkor jöttem be az ajtón. És azt az örömöt. Szóval ez a titok még titok maradt.
Megjegyzés küldése