Első 3 nap egyben :$

Az úton hol jobban, hol kevésbé, de végig esett, nem is lett volna igaz, ha nem így történik. Sőt, autónk megint vacakol, én már azt gondolom csak a Szolnoki levegő tetszik neki. Minden esetre megérkeztünk, elfoglaltuk a szállást, ami az ára kivételével igazán retro. Kipakolás után egy kis terepszemle, majd irány a part. Szabad-strand, nekem ilyen téren nincs nagy igényem, így tökéletes, a víz adott, építettek lépcsőt, a parton vannak fák és jó a fű. Két merész Lovagom nem is hagyta ki a lehetőséget, tanúbizonyságot tettek elszántságukról és megmutatták milyen friss a víz, persze a csupasz fenekes képet meg én nem hagyhattam ki. Az első nap izgalmainak lecsengéséhez nagyban hozzájárult a korai vacsora, melyet szülinapi köszöntéssel is egybekötöttünk. Majd egy kis biliárd, csocsó, iddogálás, csakis a rend kedvéért. ;) Nem is kellett senkit altatni. Persze reggel nyomottabbá nyomibb arcok sorakoztak a klotyó előtt. Kis és nagyobb dolgaink, valamint a reggeli után ébresztőnek Tihanyt választottuk, nem kis okkal, hiszen a biciklim már a postán várt rám (1-2 nyolcassal gazdagabban). A koránkelés előnyere végre egyszer az apátságot is sikerült úgy körbejárni, hogy nem kellett másokat kerülgetni, vagy a csoportképben utólag idegeneket felfedezni. Hátránya, hogy hiába vártuk meg a 10 órás nyitást a magyar szolgáltatói szelemnek megfelelően fagyi helyett beszólást kaptunk. A tihanyi visszhang érdekes válaszai után viszont tőlünk visszhangzott a strand. Rövid pancsolásunknak a romló idő vetett véget, de szerencsére annyira nem romlott el, hogy a kíváncsibbakkal ne tegyünk egy kitérőt Monoszlóra hegyestűhöz. Engem lenyűgöznek az ilyen helyek, natúr, csupasz kőfal, de az az erő ami létrehozta akaratlanul is gyönyörűt alkotott. A napot megint csak vacsorával bolondított szülinapi köszöntés koronázta. Azért erre a vacsorára érdemes nem törődnöm nagyujjam zsibbadásával és kicsit még magasztalnom mind az étterem tulajdonosát, mind az alkalmazottakat. Balatonakali, Fék étterem, már a külső terasz is hangulatos volt, de belépve rögtön tudtuk fontosak vagyunk. Öröm volt itt vacsorázni, és még magáról az étekről nem is írtam. Sokat nem is fogok, menjetek és kóstoljátok meg magatok, de ajánlom figyelmetekbe a 75-ös és a 79-es kínálatot. Nem fogtok csalódni. Szombat reggel a gyors összepakolással indult, majd hosszas latolgatás után úgy döntöttünk bármilyen is az idő csak legalább a Munkácsy kiállítás nézzük meg. Keszthelyig elcammogtunk és szerencsére ez a nap sem maradt gyönyör nélkül. Bár életmű-kiállításnak van hirdetve, és én kis naiv vártam is, hogy na akkor most mindent egy helyen akcióban tobzódhassak, azért nem volt ez olyan teljes és nem is csak a trilógia hiányzott. Ugyan kicsit csalódottan, de kíváncsian léptem a termekbe, ahol a sok már ismert festmény mellett kárpótolt a jó pár magángyűjteményből bemutatott kép. Szép végszó volt, hogy lezárja a családos/rend találkozót. A kempingben még búcsúzkodtunk és ki-ki indult a dolgára. Én maradtam.