Egy multi keresését vettem tervbe, amit elsőre kétpontosnak gondoltam, de mint kiderült három, az a kettő. Sebaj, gondoltam meglesz az első, oszt a közelben lesz még kettő, nem lesz ezzel baj. Mindjárt 3 óra, de 2 óránál nem fog tovább tartani.
Aztán úgy kezdődött, hogy már leírásnak is másikat hoztam, mint ahol voltam (az Alcsi-szigetit), a telcsiben meg még nem volt benne a koordináta, mászhattam fel a gátról a net-re és kezdhettem jegyzetelni, még szerencse legalább térkép volt nálam.
Szóval net, GPS, kiszállás, térdig érő sár. De menni fog ez, kb 1 km a láda, és már itt is vagyok. A logbookba 15.05-kor írtam a jegyzetet, ideáig jól is haladtam, de mire az új koordinátákat is beazonosítottam a térképen már nem voltam ennyire biztos a dolgomban.
A nap még fenn volt, de 4 után már rohamosan nyugszik, haladni kellene ezekkel a ládákkal, mert ugyan összeköti őket egy autóval is járható út (ha nincs ekkora sár), de lesz ez vagy 5 km, és a Tisza másik oldalról jövök vissza, kitudja hol. Itt van gát, de a másik oldal ártér, ott nyilván nem lesz, csak még nagyobb sár. Belevágtam, megyek amíg látok, aztán vissza már nem lesz idegen az út. A második ponthoz 4-re értem el, jelszó nem lett meg, a rejteket adó fa megvan, de nincs benne a palack. Reméltem a harmadik részletből majd kitudom következtetni a hiányzó közepet, de még kicsit keresgéltem, hátha van itt még egy másik hasonló rejtek is közelben. Mert, hát megint fát kerestem az erdőben. 10 perc után inkább nekivágtam az útnak a harmadik pont felé.
Kb újabb 10 perc elteltével jobbnak láttam visszafordulni. Amerre elláttam az út szántóföldön keresztül vezetett, még fű sem nagyon volt a szélén, a sárban lassabban haladtam, és sötétedés után már az irányt sem fogom tudni tartani.
Inkább a biztoson vissza a kocsihoz, és majd holnap az út másik végéról közelítem meg a pontot. Amíg nem értem vissza a fák közé elég sietősen lépdeltem, fújt a szél, és gondoltam haladjunk. Aztán ahogy szélvédettebb helyre értem megálltam inni, és miért ne, pisilni. Ez már nyilván szokás lesz. Minden ládakeresésnél kell egy kis csurgatás, mint a piacon sajtos-tejfölös lángos. Ha már megálltam szusszantam is kicsit, és úgy döntöttem nincs miért sietni. Az út több mint 1 óra, úgy is besötétedik, de szép helyen vagyok, legalább nézelődjek, amíg látok az orromnál messzebb. Odafelé menet amikor kiértem a fák közül láttam 4 őzet "kergetőzni", de amilyen nagy fújtatással eddig haladtam többre esélyem sem volt. Lassítottam. Láss csodát pár lépés múlva át is szaladt előttem egy őz, igaz már a felvillanó fenekén kívül nem sokat láttam, de láttam. Érdemes volt lassítani. Mielőtt visszaértem a kocsihoz a gát aljban még láttam két ugrándozó fehér feneket.
Várom a holnapot. Ha fél 4-ig a parkolóhoz érek, pont ilyen időben jövök majd visszafelé, de nem sötétben kell még a rejteket keresnem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése