Apu csak mutatóba hozta őket, de kiderült, ha nem visszük haza kiengedi az udvaron, valami majd elkapja őket, az eredeti gazda is ezt tette volna. Nehogy már, mikor olyan aranyosak, pihe-puha aprócskák. A befőttes üveg ugyan kicsi lesz végleges otthonnak, de lesz mibe tenni, maradt meg a többiektől akvárium, és ketrec is. A végén helytakarékosság miatt mégis narancsos vödör lett a megoldás. Spuri után rettentő fürgék, és pirinyók, de abból nem másznak ki, sem át a fal fölött. Átlátszik, és a mókuskerék, papírguriga is belefér, ráadásul könnyen takarítható s nem törik, ha Adri osztálytársai jönnek át megnézni őket (ami persze a nézésnél kicsit többet jelent).
Ha már így rendezkedni kellett, az ébren lévő csigát is megfürdettem, és leellenőriztem él-e a párja, akiről azt hittem vacsora lett, de szerencsére ő csak elvermelte magát (igaza van).
A pancsolásból Hógolyó sem maradhatott ki. Hétvégén annyi szerelmeskedésben volt része, hogy nem ártott meg a víz ragacsos-csatakos bundájának. A végén még csini copfot is kapott, amit eddig még egyszer sem tűrt 4 lépésél tovább, de most jónak tűnik a kivitelezés, talán tartósabb lesz, és újra kilát majd a rövidebb tincsek között.
Sajnos a halak nem szeretik ezt a hőmérsékletet, a fűtőszálat meg hiába veszem fentebb nem mutat 20 foknál többet a hőmérő . A guppik úszkálnak, de nem szaporodnak, és nem is nőnek, csak kedvenceim a khuli-khulik élvezik a telet.
Odakinn a madarak végre észrevették a nekik kitett magvakat. Az almát már 2x pótoltam, a cinkegolyó is fogy, és ma az itató körül ürüléket találtam, tehát már azt is felfedezték. Sajnos világosban alig vagyok itthon, így figyelni nem tudom őket, de örülök, ha egyet-egyet látok falatozni, és tudom jut a többieknek is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése