Vasárnap reggel nem is gondoltuk gyarapodtunk, ám a szomszédok figyelmesek, nem maradt sokáig titok az új jövevény, Adri által Kecskének elnevezett póni.
Aranyos kis félénk jószág (de várjunk csak 2 hetet, addigra már pajkosabb lesz), csupa csont, puha szőrű tünemény. Este még az anyukáján akartuk meglovagoltatni Adrit, hátha könnyebben megszülne, reggelre meg már itt lett ő. Korábban jött és mégis fiúcska, apukája büszkesége, igaz ő most rövid pórázon a kerítéshez kikötve legelész, míg fiacskája anyjával szabadon jer-kel.
A nagyok is köszönik szépen jól vannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése