Újra egy kis márványozás

Annyi ötletem van, de mire a megvalósításra kerül sor rá kell jöjjek mennyire behatároltak a lehetőségeim. Vagy nincs nálam a megfelelő színű lakk, netán az erre a célra való ecset, nem is beszélve az akril festékről,  amit notóriusan feledek otthol. De, az is előfordul hogy fontos segédeszköz van éppen egy másik táskában, vagy letört az egyik körmöm, és hiába a legjobb terv, ha úgy már nem lehet jó az eredmény. Ilyenkor jöhet egy kis változtatás, vagy egy egészen új ötlet, aminek a megvalósítása a legtöbb esetben nyögvenyelősre sikeredik. Nyilván belejátszik ebbe a sikertelenségbe az is, hogy csak elméletben követem a trendet, de alig festettem az utóbbi 4 évben, így a jobbom is sutább, a bal kezemről meg inkább nem is szólnék. Szeretnék is visszarázódni, meg nem is akarom, hogy újra a manikűr töltse ki a szabad időm, vagy vigye el a pénzem javát. Nem hagytam fel a gyűjtögetéssel, próbálgatással, és ha megkérnek elvállalok mást is, de arra a megállapításra jutottam, hogy leginkább a saját körmeimen kell gyakoroljak. Meglátásom szerint erre heti 1 új minta nem lesz elég, de több a semminél. Kezdetnek egy kis színskála után a márványozást gyakoroltam.

Az öregujjon kezdtem egy vidám pinkkel, majd a műanyag iratgyűjtőre kicsöpögtetve a lakkot színét egyre világosítottam fehérrel, így a kisujj felé haladva eljutottam rózsaszínig. Száradás után sikerült egyedül leragasztani az ujjaim végét sebtapasszal, majd a pohárban lévő víz tetejére absztrakt vonalakat "festettem". Most tettem közé 1 feketét is, de utólag rájöttem nem kellett volna, ha csak fehér csíkok lennének jobban átütne az alapszínek skálája, de majd legközelebb.