Régen, amikor még nem az volt a divat, hogy a Tescó-ban akkor vegyünk almát amikor enni akarjuk, hanem amikor termett előre egy fél utánfutóval a Nyíregyházi piacról és addig ettük amíg tartott, sokszor készült a puhábbakból bundázott alma. Nekem már több hete erre az azóta sem készített édességre fáj a fogam, amit most IllésKrisz a blogjában leírt, és Én nem halogattam tovább az elkészítését. A receptre nem volt szükségem, de a lökésre igen. Pedig csak fél óra és már eheti is az egész család.
A megmosott, felszeltet, kimagozott almát Én is megszórtam egy kis fahéjjal, de nem cicóztam holmi barna cukorral, csak úgy mint régen mama készítettem.
Ahogy nézem az említett blogban sincs leírva mi is a palacsinta receptje. Amikor Én először sütöttem, és kikavarni is nekem kellett, nemcsak sütögetni bajban is voltam, mert a szakácskönyvek is csak azt írták palacsinta címszó alatt, hogy végy egy adag palacsinta tésztát, és részletezték a túró betétet, pedig azt ki nem tud összekeverni, de a tészta arányai viszont kellettek volna. Nem is lett jó elsőre, de nem adtam fel, hisz szeretem.
Végül nekem 10 palacsintához 1 db tojás, 30 dkg. feles (fele finom, felel rétes) liszt, 1 kávés kanál cukor, 1 késhegynyi só, kis olaj, 1 cs. vaníliás cukor, 6 dl. tej, 5 dl. ásvány víz, 1 db. reszelt alma összetétel vált be.
Az alma bundájához nem kell a víz, és a tejből is kevesebb, hogy jó sűrű legen a tészta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése