Egyszerűen oda, ahová nem jutott az igaziból.

Idehaza is van megsárgult lapú könyvünk, de antikváriumban is nehezen találtam olyat, amit "szívesen" tennék tönkre. Amit azonban sikerült találjak, annak szerencsés utolsó reinkarnációja lészen Ikladon látott ötletem alapján.

A piros díszes vastagabb lapú karácsonyfához a fűzött könyvnek 62 lapját kellett meghajtogatni, a kékhez 73-at (kb., de az a lényeg hol ér végett egy fűzési rész). Hajtogatás után ragasztópisztollyal a bordát jó vastagon összekentem, majd összeillesztve tartottam kis ideig, de a csúcsi csillagról sem feledkeztem meg közben. Eddig csak időbe került, eztán jött az aprólékos rész. Ragasztó pisztoly, gyöngyök, és meleg. Vagy, szemöldök csipesz, és kihűlt, megszilárdult ragasztó mire a gyöngy a helyére kerül. Nem egyszerű az élet, de éjjeli 11 óta pepecselve hajnal 6-kor (5 napja 3 órákat alszom) igyekeztem egyre gyorsabb lenni. Utolsó lépésként még egy kis illó olajat is csöpögtettem a lapok közé, hogy helyükön sült ama, és téli este illatot ontva hozzanak örömöt.