Az óévbúcsúztató után nem mondhatom, hogy teljesen kipihenten, de már megkezdve a lencséhez kellő friss kenyér sütését keresztszüleim sírjához vittünk koszorút, így láttam meg (Kongattam is, aminek köszönhetően K.P. elhúzott közelemből.) a közel 100 éves harangot.
A kocsihoz visszasétáltamban felfigyeltem egy kéttörzsű fenyőre. 25-30 évvel ezelőtt egy sírra ültették, melynek keresztjéről ma már a fejfa is hiányzik, de remélem nem fogják kivágni az árnyat adó szépséget, hogy most újra kellene váltani a sírhelyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése