Reggelit követően míg az autókat elvitték Rozsnyóra volt időnk szétnézni a szállásunk környékén. Itt is, mint a többi községben a lakosság zöme cigány, erre fel is hívták a figyelmünket, és óvatosságra intettek bennünket, de a fokozott figyelmen kívül, ami nem volt tolakodó nem történt semmi érdemleges, és egyébként segítőkészek voltak. Rövid sétánk alkalmával kiderült mellettünk turistaszálló üzemel, kinti fakáddal, de még ennél is jobban tetszett az előtte látható tájékoztató tábla,
amit figyelembe véve utolsó napunkon Rozsnyó felé vettük az irányt. Elhaladtunk a Szilicei jégbarlang mellett, de sajnos a tervekkel ellentétben ez kimaradt. Viszont betértünk Szalócra, ugyancsak templomügyben, de itt is hiába történt egyeztetés, csak a templom külső falait láthattuk.
Rozsnyón mindenki fél órás szabadidőt kapott, mely a főtér néhány látványosságára, és egy futtában elköltött ebédre ép elég volt.
Én közben egy ládát is megkerestem, a közelben lévő többit pedig kihagytam, hogy Csucsom előtt kicsit pihenjek. Emelkedőre számítottam, és úgy is lett, de megérte. A nehéz utak mindig szép helyre visznek.
Csucsom kis bányászközség, polgármestere meghívására jöttünk, aki körbe is vezetett a majdnem egyutcás falucskán. Miután az autókat felszereltük, egy bányajáratba vitt bennünket, ami adta az ötletet hogy egy bányászskanzent hozzon létre. Az megvalósítás még csak alakul, de a lelkesedés és az elhivatottság biztos meghozza az eredményt. A bemutató így is érdekes volt, élveztük a tárna hidegét, a felfedezést,
és lefelé vezető sétát is, a bemutató helyhez. Míg ide értünk megtudtam, hogy utcanevek híján csak házszámok vannak, látszólag összevissza sorrendben az építési időt követve (A mentőknek, tűzoltóknak nincs egyszerű dolguk, a postás előbb utóbb úgy is megtanulja). A Materciát alapul vett kicsinyített bemutatóhely
a polgármesterünk szomszédságában volt található. Itt is leltünk pár érdekességet.
A közös program befejeztével elköszöntünk, megköszöntünk, de még elmentünk a Rozsnyói Tescóba vásárolni, és Krasznahorka várát is megnézni.
A 3 nap alatt szerencsénk volt, sem baleset, sem rossz idő nem árnyékolta utunkat, ugyan a rendkívül éber rendőröktől egyik sofőrünk szép összegben szerzett büntetést, de nagyjából mindenhová eljutottunk. Ide is, csak épp a kapuhoz érve leszakadt az ég. Nem baj, bemenni úgy sem lehet a felújítások miatt, Imre a rejtést ép meglelte, és hazafelé teljes szivárványívben gyönyörködhettünk.
Köszönöm Nyírturisták, köszönöm Gördögök, köszönöm Szlovákia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése