Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

2011. február 7., hétfő

Keves Lui!
Nem érzem még teljesen át a teázás iránti ellenszenvedet, de nőiesen bevallom, a mosogatógép sem volt képes elsőre foltok nélkül tisztára suvickolni a csészémet.
Ne aggódj, nem vagyok én nagy teázó, csak a hiúság, élvezet és a lustaság között félúton adok egy esélyt a fogyókúrának. Kevéssé hiszek benne, de elvileg délutánonként 1 csésze meleg zöld tea csodákra képes. (A boszorkányok, jósok biztos többre mennek vele, mint a zsírsejtek.) Na, mindegy, ennyibe nem halok bele, és az élőflórás kefir után gyerekjáték lesz. A boltban mindenféle volt, áfonyás, citromos, mentás,  jázminos, csak natúr nem (utólag szerencse). Mint kevéssé szagló ember, az emlékeimre hagyatkozva jázminost választottam. Úgy is mindig kakiszagot érzek - a havi 3-4 szagló percemben - ha a jázmin illatát is újra érezhetem már meg fogja érni alapon. Ez legalább bejött, a tea illata csodás, de az íze, na az keserű. Minden esetre, 4 napja iszom, és a betegek szerint fogytam. Szerintem nekik lenne szükségük szemészre, de azért nagyon jól esett.

2 megjegyzés:

biglui333 írta...

Jázmin tea.
Emlékszem, boldogult hippi koromban én is teáztam, de aztán maradtam a fűnél.
A jázmin teát henger alakú fém dobozban árulták. Csodaszép volt. Az ízére viszont már nem emlékszem. Olyan vagyok, mint a nagy rocklegendák.
Bizonyos korszakok kiestek a memóból.
Mint Ozzy Osbornnak, aki egyszer úgy nyilatkozott:-Szépek voltak azok a nyolcvanas évek. Kár, hogy nem emlékszem semmire.- DDD
Csak én nem vagyok olyan népszerű. :)

Holnap írta...

De, szeretünk.