Kedd

Badacsonytomajon csak vizet vettem, és mivel utána boltot sem láttam egy szelet Cerbonával köszöntött rám a reggel, hogy a fizetéssel kapcsolatos huzavonát, meg a tulaj személyeskedését ne is említsem. Bolt keresés, de idefelé ez a domb nem volt ilyen nagy, miért nem halad ez a bicikli? Persze hogy lapos a hátsó. Pumpa, fújás, pár km., megint nem halad, és pont a hátsó. Szerencsémre Luckyy jött hozzám látogatóba, Balatongyöröktől nagy segítségemre volt. Előbb ÁBC-t kerestünk, megreggeliztem, majd vele is tojás csere, pechemre készült, a világ legbüdösebb kölnijével (egész nap éreztem, pont ezt a szagot), pumpálgatás és szerviz keresés. Gyenesdiáson találtunk is egyet, odáig vért izzadtam, még lejtőn lefelé is lassult, azért közben Péter még a Szent Mihály dombra is feltolta. Hálás is vagyok érte, innen nézve is gyönyörű a Balaton, de maga a domb, kápolna, emlékművek, temető is megéri a kitérőt.

A szervizben kicseréltek pár törött küllőt, meghúzták őket, elsimították a nyolcasokat, kicserélték az alátétet és kaptam új belsőt is, jó keményre fújva, de csak 4 ezrem maradt még 4 napra. Majd lesz valahogy, ameddig tart, addig megyek. Megyek? Suhanok. Biciklim megtáltosodott, dombra fel is szinte magától gurul, legalább az utolsó szakaszon megmutathattam, hogy nem az a kíngörcs vagyok, aki még a tekeréssel sem boldogul. Keszthelyen még Péter elmondogatta mi mellett haladunk el éppen, meghívott egy velős-pirítósra, de hamar eljött a búcsúzkodás ideje. A csücsökből már egyedül tekintettem vissza az innen domborúnak látszó Balatonra. Lőn bizonyossága, mégis kerek a Föld.
Még 13 km. Balatonberény. Suhonbringámmal nem volt nagy feladat, azért a Zala hídjánál kicsit meg is álltam nézelődni.

Ááá. Naturista kemping, tudják ezek a fiúk hol kell megállni. ;) Sátorállítás, végre langyosabb vízben pancsi, vacsora és még lefekvés előtt megnéztük a Csicsergő félszigetet is. Hazafelé találkoztunk éberékkel, nálam nem volt világítás, mellény egyikünkön sem, így jobbnak láttuk, ha elhúzunk délnek, azaz északnak a Henger-park felé. Nem csoda, hogy a szobrot nem vettük elsőre észre, de bezzeg a szúnyogok minket rögtön, nem átallott az egyik még a nyelvemre is rászállni. Lehet a nudistáknak itt még direkt tenyésztik is őket, had dagadjon, ami nem megfelelő. Áj, nudisták. Gyerekek, én majd megfagytam, ők meg egy szál pöcsbe állították a sátrat. Bevallom szurkoltam, hogy legalább az egyiknek csípje oda valami, a nevetéstől nekem legyen kicsit melegebbem. Azért indulás előtt én is megmutattam magam, nehogy már csak nekik legyen jó.