Oldalak

2011. november 4., péntek

Okt.15, Szilvásvárad. Nem tudom, hogy maradhatott ki.

Az ősz már beköszöntött, de egy kis túrára a barátokkal nem lehet nemet mondani. Olyan helyet választottunk, amiről mindannyiunk gyerekkorunkból szép emlékeket őrzünk. Mi minden évben fellátogatunk ide 1-2*, van hogy feljutunk a barlangig, néha vonatozunk is, máskor meg csak a legifjabb nemzedék élvezetére az adrenalin parkban időzünk. Most mindent bele élvezet következett.
Kocsinkat az alsó parkolóban hagyva gyalog indultunk el, ekkor még volt aki 4 lábon (ám golyócskánk legtöbbet táskából kuksolt, vagy durmolt), de le mindenki biztonságban 2 lábon. Odafelé megnéztük az éttermek kínálatát is, esélyt adva az emésztőnedvek megfelelő termelődésére, de nem hamarkodtuk el a dolgot, zsákjaink is tele voltak finomabbnál finomabb faltokkal, melyből jutott az őzeknek is. Meglepetésemre rengeteg vadat láttunk a kifutóban, ennyit talán még egyszer sem. Újabb meglepetés a felújított Erdei múzeum. Nagyon ötletesen, kicsiknek és nagyoknak egyaránt érdekesen oldották meg a feladatot. Újra működnek a víz hajtotta gépek, van mini zsilip rendszer, fellehet mászni a fa ökrökre, beülni a traktorba, éjszakai pihenőkbe, fa telefonálni.


Kiderült, van egy nagyra nőtt egerészölyvem, aki már egy szöcskét elkapna.


A nyári tömeghez képest nagyon élvezhető volt a táj, nem lökdöstek, nem beszéltek a fülembe idegenek, még a csendet is lehetett hallani.


A Gloriete tisztáson kicsit megálltunk, némi alma és süti elfogyasztásával erőt merítettünk az út meredekebb részéhez. Voltak aki már ide nem merészkedtek fel, helyette inkább kutya etetésbe és egy kis játszadozásba  fogtak. Szerintük hideg volt, visszaérkeztünkkor is a napon süttették magukat, de mi nem fáztunk.

Lefelé is gyalog tettük meg az utat, nem is volt az olyan hosszú, és már lejtett, a gyomrunk pedig gyors tempóban vezetett.


Nem hagyhatom ki kedvenceimet a több törzsű, vagy odvas, girbe-gurba fákat és a színes köveket.


A Lovagokkal már kerestem ládát, vagyis már egy randit összekötöttem ládakereséssel. Akkor fél sikerrel végződött a túra ilyen szempontból, de most megvan a jelszó!
11. ládám Szalajka völgye. 
Megvan az első részlet a Magyarországi kisvasutak -hoz is. 







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése