Ez a harmadik, már hagyományosnak mondható ajándékcsomagom. Először nem találtam meg tél lévén a ciprusokat, de akkor is ide a Cora (már Auchan) melletti ártérre rejtettem. Nekem ez a hely rendkívül szimpi. Nemcsak közel van, de szép is, pláne, hogy tavasszal megszabadítottuk a sok szeméttől. Sajnos, vagy szerencsére még nem esett a hó, így a ciprusokról lehullott tűlevél ágacskáktól a vödör környéke rőt barna, piciny arany csillogással. Persze az útról mindez nem látszik, de nincs messze, és érdemes érte kicsit összekenni magunkat, és reménnyel beljebb sétálni háta arra baktat egy őzike, nyuszi, mókus (tavasszal fácán, vadkacsa) is . Előzetesen azt az infót kaptam, hogy a rönköm megsemmisült, nyilván valaki feltüzelte, ezért munka után siettem, hogy még világosban tudjak kialakítani valami új rejteket, de megvolt az a rönk, csak kicsit belepte az avar. Nekem így még jobb is, rejtettebb, kevéssé egyértelmű. A vödröt gyorsan besüllyesztettem alá, pár ággal lefedtem, megszórtam avarral és jöhettem is boldogságtól átmelegedetten hazafelé.
Már csak figyeli kell, nehogy kifogyjon.
De, azért nem fogom minden nap ellenőrizni, mint az elsőt. Ha valaki egyben elviszi, úgy sem tudok mit tenni utólag ellene, ez benne van a pakliban. Én megtettem, amit szerettem volna. Gyorsabban. mint gondoltam, de szeretettel, és a csokin kívül pénzbe sem került. Minden volt itthol (tavaly gyártott illatgyertya, jókívánság feles-pohár, toll, a felújításkor megmentett szőrmók kulcstartók, horgolt angyalka, és a só-liszt karácsonyfa dísz) csak hozzá kellett csomagolni 1-1 szaloncukit, átírni a fedél szövegét, felújítani a füzetet és már tehettem is a táskáim mellé, nehogy reggel idehaza hagyjam. Most az alkoholt kihagytam. 1 éve nagy félelmem volt, hogy megfagy, szétreped az üveg és valaki megvágja magát. Tudom én hogy a szesznek nem szabadna megfagyni, és avarral takarva, még ha nagy zima lesz is védve lenne, de majd a nyuszival iszunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése