Gör-családi Tábor Őrimagyarósd, Vasárnap - The End

Nem keltünk korán, csak, mint a utóbbi napokban, reggelire (szerdától már velem sem volt gond, dehogy ébredtem korán). Bepakolni nem volt nehéz, hisz bőröndből éltünk, csak ellenőrizni kellett megvan-e minden, mi hová fér, na meg a szennyes miatt átcsoportosítani pár dolgot, de tényleg meglepően gyorsan ment. 10 körül már a kocsiban ülve integettünk az utolsóknak. Még megálltunk Körmenden egy utolsó pecsétért (mivel 1 nap elfelejtettem), de ez csak egy pillanat és e nélkül is 6 órás útra számoltunk Szolnokig, ami után még vissza kellet vinni az utifutit Kompoltra, aztán újból Szolnok, mielőtt lepihenhettünk a holnapi munkanap előtt. Szóval, ez a nap is sűrűnek ígérkezett.
Adri Velencéig aludt, Mi közben megálltunk kávézni, de arra sem ébredt fel, pedig lakmározhatott volna a benzinkút szomszédságában lévő, bezárt vendéglő udvarán növő eperfáról. Igaz, Ő csak eszi a faepret, nincs megveszve érte, mint Én. Mire ébredt dél már elmúlt, érthető hogy éhes volt, de mire másra, mint McDonald’s' menüre. A 0-on leltük az elsőt.
Idehaza beszaladtunk Márti nénihez, otthol kipakoltunk és irány tovább. 6-kor már anyuéknak adtuk a puszit. Ők is, de Hógolyó hogy megörült nekünk. Ritka, szerintem csak nyáron fordul elő, hogy teljesen nélkülünk marad valahol, de most ez is jóval hosszabb volt a korábbiaknál. Sőt, már 3 hete Kompolton volt, csak az első héten még Adri is vele volt. Nem volt már nyoma a telefonban napok óta említett búskomorságnak. Azt sem tudta mit csináljon, rohant egyikünktől a másikunkhoz, vetette magát hanyat, simogassuk a hasát, de szinte 1 simítás és már rohant is máshoz, majd vissza, meg még az ugrálás is . Nem tudott betelni velünk, de legalább Mi is megnyugodhattunk, hogy a keddi állatkórházas történt után már minden rendben van, csak Mi hiányoztunk a kis koszossának. Mert bizony kosz az volt rajta jócskán. A szőrén a szürke mögül nem lehetett a fehéret kivenni, a füle meg egyenest sötétbarna volt. Meg is mondtam neki, hogy így nem alszunk ám ágyban, ma még kimész Márti mamához, kedden hazahozlak, addig Adri megfésül, és fürdünk, 3x mire ez a sok kosz lejön rólad. Értette, sunyított, de még ennek is örült, hisz végre együtt a család.