Gör-családi Tábor Őrimagyarósd, Csütörtök. Essőnap

Szomorú volt a reggel, és ma két családnak is befejeződött a tábor. Gyuriék hazafelé még megálltak Zalaegerszegen fürdeni, de Terike már reggel a vonathoz sietett, és az idő miatt Mi sem terveztünk szabadtéri programot, inkább a víz felé kacsingattunk, hiába volt tegnap kivételével minden nap fürdés a Vadásában. Aki akart már reggel mehetett volna Gyuriékkal, de jócskán szétszéledtünk, volt aki még pancsolás előtt Körmendre ment, volt aki a Hármashatárra, Adriék pl. kicsit pihenni akartak, ezért Én Imrével elkísértem Terikét a vonathoz, persze nem kisebb hátsó szándékkal, minthogy hazafelé megkeressünk pár távoli ládát.
Idefenn a net nem szuperál túl jól, ha bejön akkor is lassú, így a csak com-os ládákat nem tudtam lementeni, ezért nem készültem fel Szentgotthárdból, és a felette magasodó keresztből, de ettől függetlenül megnéztük, még esőben is.

Hazafelé vezető utunk első megállója Rátóton volt, Deák Ferenc tölgyfáit mentünk becserkészi. Az eső még mindig csepergett, de a hatalmas fák vonzottak bennünket, kiszálltunk, és körbejártuk az Aradi vértanúk emléke előtt tisztelgő parkot. A kapun kilépve azonban már azt a dombot kerestem, ami alkalmas hely volt a rátóti csikótojásos meséhez. Van belőlük jó pár. (Eszembe jutott Gyulafirátót is, de  Sub Bass Monster kicsit odébbi településről énekelt.)

Csákánydoroszló volt a következő megállónk, és a templomkertbe mentünk.

Szép volt a templom, az udvar, az emlékművek, de engem az első utamba eső sírkő varázsolt el. Gróf Batthyány Iván, örökös főrend, valóságos titkos belső tanácsos, ... olvastam, és Én voltam Sydney Fox, az Elveszett ereklyék fosztogatóiból. A templomkert labirintus volt, az üregekben eldugott kincsek és csontok lapultak, kosztümös méltóságok léptek ki a templomajtón, gyerekek karikáztak a kertben, tavaszi virágillat volt, és langyos napsütés. Egy talán boldog nap képét láttam száz évvel ezelőttről.
Hazafelé már csak Nádasdon álltunk meg, itt is templomkertben kellett keresgélni, de most egyedül voltam a feladatra. Kedden Imréék erre bicikliztek, és véletlenül találták meg a jelszót, ezért most a kocsiban  maradt és elintézett pár feladatot míg Én körbejártam.

Odahaza már minden készen várt a strandolásra, csak indulni kellett. Zalaegerszegen az akvapark mellett van egy termálfürdő is, és bár a gyerekek a parkot szerették volna a hűvösre való tekintettel lebeszéltük őket, hogy a meleget választhassuk. A társaság először csak benn élvezte a szabadságot, de végül a kinti medencét is birtokba vették és a majdnem üres udvar tőlünk vízhangozott, vagyis a kisebb és nagyobb gyerekektől, mert Én a szaunát választottam, és csak a pihenőidőben tartottam velük akkor is inkább csak nézelődőként.

A lubickolás végeztével Anikó tökmagolajat szeretett volna vásárolni. Évek óta Milejszegről rendelnek, most itt voltak helyben ideje volt megnézni az üzemet saját szemükkel is. Velük tartottunk. Az sajtoló egy garázsnyi helyet foglalt el, és délelőtt pont tökmagolajat ütöttek, illata még a levegőben volt, a visszamaradt pogácsát megfogva melegítette tenyerem. Nem sokat tudtam erről a munkáról, de a hölgy szívesen beszélt feladataikról, a gépekről, különféle eljárásokról, és a termékek felhasználási területéről is. Meglepetten hallgattam, hogy az előbb ölelgetett tökpogácsát, vagy a kóstolt mandula-, és mákkukacot cukrászok vásárolják meg és bizony ledarálva süteményben találkozunk vele újból. Itt bizony semmi nem vész kárba.

Le kell szögezzem, van nálam megszállottabb ládász is a környezetemben. Én nem terveztem mára több keresést, de Imre nem állta meg, be kellett kapcsolnia a kütyüt és miért ne pont az út mellett lett volna egy rejtés. Ha már így esett nem hagytuk ki Kandikót, Göcsej csúcsát.

És, mivel ilyen könnyű nap volt, jutott idő a körmökre is. De, ma nem ám csak a csajok jöttek az ötletekkel, Ferke is feléledt, neki is kellett, kígyó. Adri sem egyszerűt gondolt, színátmenet, nap, és a vízbe ugráló alakok, vagyis a 4 nagylány. Nem ám, akárhogy, le is rajzolta nekem a pálcikaemberek miként mozduljanak. Nem lehetett ellentmondani neki.