és csak az első emelkedő volt kaptatósabb utána már feltűnően könnyen haladtunk, nekem pl. meg sem kottyant. Kecske-part után Kerek-domb előtt mégis rátértünk a régi kékre kihagyva ezzel némi emelkedést, de akkora már igen csúszósan olvadt a talaj és így volt biztonságosabb.
Egy napsütötte tisztáson megebédeltünk, egy kidőlt fa gyökereinél pózoltunk
és a rövidke kaptatón még régmúlt idők életjelét is megtaláltam. (Pár lépés múlva rájöttem nem is vagyunk olyan messze a lakott területtől. Igaz ma már max. két udvarban van élet, de pár éve még jóval többen lakhattak itt.)
![]() |
T0M3M |
Utolsó boldogító felfedezésként az éledő vadvirágok látványa a következő túrákra már jót jósolt,
de hamar elértük a Zalalövőt majd egyszer elkerülő (addig amortizálódó) félbehagyott utat (Ja, aki követi a kék nyomvonalát megszívja vele.),
és aztán már csak a hazaúton járt az agyunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése