A bejárat előtti lépcsőfeljáró közepén lettem figyelmes egy szárnyas szőrcsomóra. Rögtön felismertem, hogy denevért találtam, aki nem hittem, hogy napozni feküdt ki a mondhatni legvédtelenebb helyre.
Nem tudom milyen fajta, és gyermek, vagy kifejlett példánnyal álok szemben, első ránézésre azt sem hogy még él e, de a hátát megsimogatva megmozdította a fejét, tehát meg kellett mentenem.
Gondolkoztam rajta hogyan fogjam meg, és legcélszerűbbnek a grabancánál megragadás (mint a hörcsögöket kell) volt, de nem vagyok ám én olyan nagylegény, hogy megmerjem fogni ártatlankáját, ezért egy reklámlapot csúsztattam alá, és azon szállítottam el a közeli fa kettéágazó törzséhez, ahol mint aki hazaért rögtön elkezdett araszolni felfelé.
Megvolt a napi jó cselekedetem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése