Szégyenlem, de az elmúlt 1 évben nem volt könyv a kezemben. Nézegettem a boltban, otthon a polcon, vettem ajándékba, poroltam, de nem olvastam, vagyis csak 1-2 oldalt, aztán úgy maradt.
Az egyik Lovagomhoz kaptam egy kariképet, melyre egy idézetet választottam: A homokdűnék folyton változnak, de a sivatag ugyanaz marad. Egyik ismerősömnél olvastam, megtetszett, illik a játékhoz, és a képhez is, hát összehoztuk őket. Jó ideje már ennek, de azóta is minden nap megnézem a képet, és most is ugyanúgy tetszik, mint akkor, sőt azóta is büszkén csatázom jelképem alatt.
Két hete levelet kaptam az egyik "áldozatomtól". Az avataron egy huszonéves fiú, az üzenet aranyos volt, és az idézetről írt. Felkeltette az érdeklődésem, így egyik levél a másikat követte, majd irány a könyvtár, és már olvastam is. A szerzőt már többen ajánlották figyelmembe, jegyzeteltem is miket ne feledjek kikölcsönözni, de a könyvtárban továbbra is csak céltalanul bolyongtam, eddig a napig. Most mindenkitől könyv címeket kapok, mint egy névlista szaporodnak a sorok, a Vaterát lapozom, és egyik könyvet a másik után veszem, olvasom.
Van mit bepótolnom.
Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése