Újra alkottam

Csütörtökön még nem tudtam mi lesz hétvégén. Pénteken KP eldöntötte, hogy akár menni kellene dolgozni, akár nem, ő nem megy, ha eddig nem tudják, így jártak, szülinap lesz szombaton.
Az ebédet még ki kell találni, hozzá bevásárolni, elkészíteni, süteményt sütni, talán torta sem ártana, takarítást és a vele járó sallangokat is meg kell még ejteni. De, elvileg 3-ig dolgozom, közben látogatóim is lesznek, Adrinak fellépése van, előtte cipőt is venni kellene, estére névnapot megyünk köszönteni. Hogy is legyen ez?
Fél 2-kor eljöhettem, nem nagyon tetszett ez odabenn, de le vannak kakálva. Nekem meg az nem tetszik, amikor 6-ig benn vagyok, a semmiér. Nettiék "sajnos" hamar végeztek, és még ebéd előtt el is mentek tőlem. Ittol gyorsan kivettem a hűtőből ami megvolt, had olvadozzon, és megterveztem azt a pár órát, ami alatt mindennek meg kell lennie. Miután lányom is hazaért, megebédelt már mehettünk is vásárolni. Szerencsére az első boltban találtunk neki fellépő cipőt, és ha már ott voltunk csizmát is vettünk. Éppen időben meg is érkeztünk a művházba, átöltöztettem (a reggel kivasalt ruhába, mert az is csak utolsó pillanatban dőlt el miben lesznek). Hazamennem nem volt értelme, 10 perc után fordulhattam volna vissza, így az idő csak telt, a munka meg nem haladt. Újból hazaérve sem volt értelme már bármibe kezdjek, indultunk Katiékhoz. Megint éjszakai műszak várt rám. 9 után nekiálltam sütni, miközben a Lovagjaimat is rendeztem, és szerveztem át a "programot". Diót, barackot, és linzer karikát sütöttem, szerencsére ezeket égetés nélkül, így nem kellett második lehetőségként még újabb sütibe is kezdjek, de a sörkifliről lemondtam, születésnap, vagy sem nekem is pihenni kell. Reggel aztán sikeresen elaludtam, 4 helyett 7 előtt nem sokkal ébredtem. Gyorsan odatettem a levest, megfőztem a tojást, és meglepődtem. Tarja helyett karajt vettem ki, egész csirke helyett daraboltat, a leves meg már disznó húsból főtt. Akkor lesz sült tarja helyett rántott hús, és Haway szelet, töltött csirke helyett  pedig Római tálban fokhagymával és almával sült pipi, de torta mellett ennyi minden nem sül meg egy sütőben. Irány a szomszéd, csirke meg a Haway megsül egymás tetején nála. Két hete volt anyuéknál disznóvágás, 3 mázsás mangalicát vágtak, a karajt szeletelve átkereszteltem tarjának, és visszatértem az eredetei tervhez, zsupsz kukta és haladjunk a takarítással. Gondoltam 1 óra és elfogadható lesz a hajlék vendégek fogadására, annyi idő meg a húsnak is kell. Közben miért ne, KP elment itthonról, gyerekem meg a fejére húzta a takarót, és ott is tartotta míg nem végeztem a neki nem épp kedvenc feladatokkal. (De, még egyszer nála nem takarítok, ha leprás lesz akkor sem, majd rácsukom az ajtót, és kész. Sőt, még Hógolyót  is bezárom hozzá.) Hogy örömöm teljes legyen a húst odaégettem. De olyannyira, hogy a kuktából kivenni sem tudtam. 1 óra alatt! 10 óra és lássuk, mi van még a hűtőben. Kolbász hússal töltött töviskes pecsenye fodorhájba tekerve, csirke máj, beakon szalonna, egyszerre meg is sül ez a kettő is, de torta már nem lesz csak hétfőre. Leves tészta, rizs, míg a család legalább a terítésben segít. A vendégek megérkezésekor már csak a krumpli főzés volt hátra, és a reménykedés, hogy Erzsikénél minden készen van, és jól. Így lett, már semmi nem jött közbe. Míg a krumpli főtt lezuhanyoztam, és tálalhattam is az ebédhez.
Az első felvonás után mire negyedjére nekikezdett a mosogatógép megérkezett a második vendégcsoport is. Újabb terítés, melegítés, tálalás, közben kávé, beszélgetés, szeretgetés, majd telefon, hogy neme lennék egy órát Nettivel? Miért ne, hozom hozzánk. Így teljes a nap boldog része.
Aztán este megint enyém lett a pálya. Pakolás, takarítás, és folytatása a mosásnak, teregetésnek, valamint fekvés előtt még ágyneműcsere is. Ja, meg ne feledkezzem az odaégett kuktáról!
Hosszú volt, de pár dolgon átlépve megérte. Leírni nincs értelme miről beszélgettünk, nem a  miről  a lényeg, hanem, hogy jó volt. Pár perc is feldobja a napot.