Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

2012. február 10., péntek

Kicsi kocsim most nem száguld

A héten még minden nap tartogatott nekem valami meglepetést.
Hétfőn a parkolóbol kitolatás közben lefullad, majd nem indult. Az út közepén nem hagyhattam, hát visszatoltam, majd spuri a busz, amivel így csak fél órát késtem, de megvolt a napi torna. Pedig olyan szépen indult, míg melegvizet töltöttem az itatókba melegedni is volt ideje.
Kedden szintén szépen elindult, itatás közben szintén melegedet, majd 500 méter után, mint a múlt héten már 1x elkezdett dadogni. Megálltam, járattam még 10 percet, de aztán szépen beértem vele, kis késéssel.
Szerdán... Hoppá, kedden enyhe idő volt, akkor nem is volt gond, az előbbi dadogás már szerdán volt.
Csütörtökön aztán az utolsó kanyarban szépen elcsendesedett. A sorompón már toltam be a parkolóba. Ugyancsak hóban, de most nem 1 métert, hanem 100-at. És, milyenek az emberek? Nem vártam, hogy valaki tolja helyettem, ez az én dolgom, de legalább ne álljon már meg előttem gyalogosan. Mit gondol, ha már egyszer gurul majd hogy fogom meg azt a tömeget? Mindegy 4 kanyar, sok bamba béna ellenére elfoglaltam az első szabad parkolót, ahol aztán ott is hagytam, és pénteken (vagyis ma) már eleve busszal indultam, és tértem haza. Este trélerrel mentünk érte, és hoztuk haza szüleimhez megjavíttatni. Mi baja lehet, nem tudom, de ezen a téren érdektelen vagyok, nem értek hozzá, mondhatnak nekem akármit, ami az én dolgom azt én megtettem, olaj, víz, benzin van benne, a kerék sem lapos, a többit másra bízom, remélem boldogulnak majd vele.

Nincsenek megjegyzések: