Kezdetnek egy 18 km.-es kört tettünk meg Szolnok körül, aztán jövőhéttől biciklivel megyek dolgozni. Úgy gondolom elég lesz ez a felkészülés. Bár, ez az első kör még akadozva sikeredett, de ha a gyerekeknek menni fog, akkor nekem pláne.
A Zagyva parti játszótérről indultunk, kitekertünk a 4-es melletti bicikliútra, majd át a Szt. István hídon és jöttünk visszafelé, el a kórház előtt, fel a gátra, és végig a sétányon. Közben persze megálltunk kicsit a Vízügyi emléktáblánál pihegni és falatozni a joghurtos sütiből.
Ha már itt voltunk áttekertünk a Tisza ligetbe is leellenőrizni a Valentin lakatot. Csütörtökön a Klubba menet ránéztem, akkor a logbook kissé nedves volt, de most még rosszabb látvány fogadott. Valaki szétcsavarta a lakatott, a kapszulát pedig odavetette a kövekre. 3 hetes a rejtés, és máris tönkretették. Ha nem járunk arra el is veszett volna, mint az Én bogaraim. Imre végül hazavitte, új füzetet tesz majd bele (ebbe tényleg én leszek az első), és egy tömítéssel a beázást is megpróbálja megelőzni. Reméljük így már hosszabb életű lesz.
Mivel nemsokára húsvét és még az Én Mikulás rejtésem is kinn volt (Bíró Petire vártam vele) azt is meglátogattuk. Itt szerencsére mindent rendben találtam. A mocsári ciprusok környéke tiszta volt (köszönhetően a takarításunknak), a víz még nem ért el idáig, a vödröt pedig szépen rejtve a helyén találtam. Benne meglepivel. Nekem. A füzet szerint ketten, a láda oldal szerint hárman jártak a csomagnál. Egyiküknek köszönettel tartozom. Kedves meglepetés, és nagyon tetszik.
Köszönöm szépen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése