Karácsonyi majdnem fürdőzés.

Már eleve úgy jöttünk haza, az ünnepek alatt lesz pancsolás is. Pénteken végre eldöntöttük hol. Szombaton azonban felváltva nem akartak elindulni a gyerekek, mire mégis nekiveselkedtünk már apu volt plafonon és végül maradt otthol. Mivel az első baki nálam volt, hogy 8-kor még nem álltam útra készen jócskán okolom magam, és ki hogyan, de én igen keserű szájízzel indutam neki. Pedig olyan egyszerű lenne, csak azt a néhány dolgot elkerülni ami miatt kisiklanak a jónak induló dolgok.

Egerszalók (és környéke) nagyon megváltozott mióta nem járok erre szinte minden nap (középsuli, '91), sőt még a 2 évvel korábbi ládázás óta is. Igaz a szürkület miatt most is szinte csak a fényeket láttam, de ezt észre vettem. Sajnos a telítettség miatt a fürdőbe nem tudtunk bemenni (3 közül egyikbe sem), de megkerestük (erős szürkületben, lámpa nélkül, magassarkúban) az ufó házat. Az én fényképemen nem látszik belőle semmi, ezért az egyik logból csentem a képet,

de legalább a placcra kivetett dobozban (a sötét miatt csak az egyik oszlop tövéhez rejtettem, száraz fűvel takarva) volt egy bogár, és tudtam cserélni (szóval, nyugi, megvolt az a bogár, csak elbújt).

Számomra a nap tanulsága: Légy készen, és ne várj senkire.