Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

2015. július 5., vasárnap

Tisza-tavi körtúra 3 nap.

Halván a tegnapi jó híreket (jó az út) a csapat lustábbik fele 10-kor akart elindulni hazafelé. Én nem sokkal később már otthol szerettem volna lenni, ezért 6-kor még aránylag hűvösben terveztem ugyanezt. Az érdekek fél 8-nál találkoztak, amiből persze majdnem 9 lett, de akkor már ette fene, mentünk együtt.


Kezdetnek rögtön kihagytuk Kiskörét és a régi hídon rövidítve tértünk át a túloldalra.



Első nagyobb megállót a régi vízátemelőhöz terveztük, amit én idefelé észre sem vettem. :$  Pedig még egy geoládát is megérdemelne, de legjobb lenne, ha legalább be lehetne menni, nem csak az ablakon kukucskálni.











Következő pihenő a Tiszasülyi templomnál volt esedékes nekem köszönhetően, de Pomázi Imre vezetésével, hisz ő volt idehaza. Az érdekes történelmi bevezető után még azt is elintézte, hogy a testvére is bemutassa a templomot, községet.






A kellemes hűsöléssel egybekötött rövid pihenőt megspékeltük egy kis forgalom növeléssel a Kispipásban.




Még Kőtelekre is Imre vezette a csapatot, és amiért külön hálás vagyok, hogy nem keresgélt sokat és a templomkert eperfájánál újabb, de rövid pihenőt parancsolt. (Méh veszély miatt nem a gáton jöttünk.)


Nagykörün eleve strandolás volt tervezve, de ezt már mi nem vártuk meg. Pár kép után otthagytuk őket, hogy legalább 4-re hazaérjünk.




Nehezítve a tervet jött egy kis szembeszél, meg majdnem kiszáradás, de 77 km. után újra otthol voltunk és a hazaváró palacsintához még tejet is kaptam.


Nincsenek megjegyzések: