Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

2016. június 30., csütörtök

Véremet adtam ezért a levendula szörpért

A bodza, menta, citromfű, és hárs után összejött a levendula is.
Már nem reméltem, ám tegnap Karcagon még találtam virágzó "ültetvényt".
Nagyon pofátlan nem akartam lenni, de egy szatyornyi virágot szedtem, aminek hiánya fel sem tűnt, de a szárak tépése közben ujjamon kialakult, majd észrevétlenül ki is fakadt ujjnyi vízhólyag alapján hagyhattam volna abba korábban is. Az enyhe égő fájdalom azonban nem gátolt meg benne, hogy hazaérve megpucoljam szerzeményem, és máris nekilássak a főzésnek.
A nagy akarásban idáig már rengeteg receptet átnéztem de Limarában feltétlen bízok, így az Ő receptje alapján kívántam indulni. Egészen addig, míg az arányok el nem gondolkodtattak, és végül a már bevált bodza alapján alakítottam a főzést.


5 l. víz + 2,5 kg. cukor felfőzve szirupnak,
- 25 dkg. bodzavirág (ennyi lett a szatyornyi szüretből) lemosva, 3 citrom felkarikázva, 10 dkg. citromsav a forró szirupba, és áll 1-2-3 napot letakarva.
- Üvegbe töltés előtt még 4 g. Na-benzoat kerül a lébe. 

Ui: Talán különlegessége miatt, de ezt a szörpöt akartam a legjobban. és a legfinomabbra. Kóstolva az eredményt ez nem sikerült.
3 napja a lakást erős levendula illat tölti be, ami magán a szirupon is érződik, és az íz is benne van a frissítőnek szánt nedűben, de sajnos mellette jócskán kiérződik valami zöldes vastag kellemetlenség is. Azt hiszem ez a nyers alapanyag miatt alakulhatott ki, ezért talán jövőre kisebb mennyiségben kipróbálom majd a receptet szárított virágból.

Nincsenek megjegyzések: