A hastáncos fellépés után még elmentünk pizzázni. Már bóbiskolva nyeltük le az utolsó falatokat, de egész nap alig ettünk, kellett valami finomság, nem is beszélve a jutalomról. Így esett, hogy éjfél után értünk haza. Reggel nem esett jól a felkelés, pedig Adrinak fél 10-re énekkari fellépésen kellett volna lennie. Mentünk is mi, csak nem haladtunk. Ráadásul még a tank is kifogyott, mire újra járt a motor már jócskán késésben voltunk. Inkább visszafordultunk, ha elkezdték már úgy sem lehet beállni a többiek közé. Éreztük, hogy hétfőn nem hagyják majd szó nélkül a dolgot, de ez most így alakult. Itthon betettük a Jóbarátok-at a dvd-be és aludtunk tovább, legalábbis én aludtam, még ha szakaszosan is, de jókat hunytam. Lett volna mit csináljak, de valamikor be kellett pótolni azt a sok virrasztást. Így is csak fél 2-ig volt rá lehetőség. Gyümölcs pucolás, pakolás, indulás barátnőstől és ébredés a biciklin. Kossuth-térig számtalanszor a tavalyi képet láttam magam előtt. Szerintem akkor nem tudtam mi fog történni, de lehet ha tudtam volna se gyarapítom a létszámot, még frissebb ez a szerelem, csak kényszerű néző voltam, aki megszívott egy anyuékhoz utat. Meki kereszteződéstől kísértük a "konvolt" és a bosszússág mellett gúnyosan vihorogtunk. Rendőri felvezetés mellett 16 biciklis prezentált. Mint külső nézelődő értelmetlennek tűnt, ha valamire csak ennyien mozdulnak, inkább hagyták volna a fenébe.
Gyülekezőnél még nagyon úgy tűnt nem festünk majd idén sem másként, de mire megérkezett a biztosítás valahonnan ott termett még pár ember. A Pestihez képest kismiskák vagyunk, de kb. 150-en már igenis szép kis tömeg voltunk. Nem volt sok autós, nem okoztunk nagy zavart, de olyan jó volt az út közepén tekeregni.
A végén még emeltünk egyet, aztán irány haza, folytatható a semmittevés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése