Sokféle jelzővel illetik a kézírásom, pl. ronda, olvashatatlan, macskakaparás, pedig szerintem csak nem látják egészben, mer ha egy lapot teleírok és azt nézem nem sok szabad-kézzel-írott szebbet láttam nála (kivétel a régi korokból ránk marad , főképp hivatalos, vagy szerelmes írások). Az is biztos elfogult vagyok, és gyors, ennek köszönhetően van igazság a többség véleményében, de nem e vélemények miatt szántam rá magam a nem kevés időt igénylő tanulásra. Az is biztos nem fogok mindig ilyen cirkalmas betűket rajzolni, de sokszor érzem úgy ez az alkalom, ajándékkártya, vendégkönyv, vagy emlékkönyv (netalán emléklap, oklevél) megérdemelne egy kicsivel több figyelmet, és nem pár gyorsan odavett mindennapit kellene a nevem fölé írni. Tehát, tanulok.
Nézegettem pár írásmintát, és elsőre egy vonallal próbálom megrajzolni a betűket, de már látom a begyakoroltabbak is változni fognak, valamint beszerzek egy töltőtollat.
Ebből:
Alakul. Mint látható, szinte minden sorban.
De, a java még hátra van, és mire a kicsik is elkészülnek lesz ez olyan cirkalmas, hogy csak győzzék olvasni.
(és persze tudom, lehetne helyesen is, de a látszólag könnyebb feladattal kezdtem)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése