Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

2013. február 18., hétfő

Az első megtalálás

Nem is tudom az-e, de Én annak tekintem. Viszont a com-on lehet nem jár érte semmi, ha valaki egy új láda első megtalálója. Pedig Én ma az voltam.
Imre fél éve tervezi a Tiszavirág híd tövében lévő Lakat fa(l)-hoz a ládáját. Mivel hu-n neki sincs még 200 találata még oda nem rejthet, így csak a com-on jelent meg. Először egy kő alá rejtettük volna, de jobb ötlete támadt, és végre tegnap este nyilvánosságra is hozták a rejtést, nekem pedig rögtön szólt, de éjjel már nem mentem ki lefülelni. Reggel viszont korábban keltem és munka előtt tettem érte egy kis kitérőt. A leírásból azt hittem az ágak egyikébe rejtette, de odaérve már láttam ezek vékony ágak nem fér el benne egy kapszula, hát szétnéztem hol is lehet az a kincs. A lakatszerűség hamar meglett, vele együtt a mosoly is az arcomon. Annyi biztos ezt nem lesz egyszerű összetörni, de Én sajna kinyitni sem tudtam. Fel is költöttem Imrét, hogy ugyan legyen már szíves mondja meg miért nem olajozta be a menetet, de ne sokat késlekedjen, mert ha már így alakult logolnia is kell helyettem, minél előbb. A biztonság kedvéért azért koordinátával, idővel készítettem fényképet a bizonyításhoz és elindultam dolgozni. 11-kor tudtam érdeklődni mire jutott. Ő mér felkészülten csőkulccsal érkezett, amire szüksége is volt, de lezsírozta a később jövők szerencséjét, és logolt helyettem. Meglepetésére -és az enyémre is- a füzetben már volt 2 bejegyzés. Az egyik 16.-i dátummal, a másik utána, idő nélkül, engem 3.-nak tudott csak beírni. Amit nem értek. A fiolára még csak ekkor tette fel a logót, aki a megjelenés előtt lefülelte az honnan tudta ez egy geoláda?




Nincsenek megjegyzések: