Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

2015. szeptember 30., szerda

Ágyas mézes barack pálinka

Eddig ez Peti feladata volt, és eztán sem akarok versenyre kelni vele, még készítésben sem, de azért próbálkozom.


Én kb. 6 dl. barack pálinkához 2 evőkanál mézet csurgattam, és aszalt barackot is daraboltam bele jócskán.
Milyen jó, hogy ennyire le vagyok maradva az írással, így már arról is be tudok számolni, a vendégeknek ízlett. Vagy, csak nem tudtak már mást mondani. :)

2015. szeptember 24., csütörtök

Körmös este Kompolton

Mai körmös esténken anyué lett az elsőbbség,


majd már majdnem teljesen feladva a reményt, hogy az előző cukorkás-örvényestől megválhat Adri következett (Igen, jó a számítás 1 hónap alatt sem lett baja. Ennyit tud az OPI, ne meg persze nem mosogat, és másban sem nagyon van módja megpattannia, de nekem is bírja hibátlanul 1 hétig, aztán még lehet pár napot még lavírozni vele.),


és végül én. Akinek persze megint második nekifutásra sikeredett a dolog.


2015. szeptember 20., vasárnap

Péceli gyarapodás

Bugacra menet megszületett a trónörökös Pécelen, és végre ott járunk hogy a gyerekágyas 6 hét is eltelt, mehettünk látogatóba. (Tervezve persze sűrűbb program volt, de kell már ez a kis lazítás, és beszélgetni is jobban lehet.) Mindig jó érzés Pécelre menni (és ott lenni is), de most különösen nagy izgalommal készültünk. Ajándék vásárlás, süti készítés, bepakolás, és bármilyen későn de indulás, hadd lássuk már azt a csöppséget. Erre persze reggelig várni kellett, de aztán gyönyörködhettünk, gyömöszölhettük kedvünkre.


Hosszú boldog életet Levente. 

2015. szeptember 19., szombat

Sport nap 2015

Már meg sem néztem mikor lesz a Pelikán túra, hiszen a két időpont úgy is egyezik, előtte pedig úgy sem fogok még ezért is kapkodni, mikor mindig van egy programmal is elég feladat.
Most is. Örültem, hogy épp 10-re odaértünk, és csak az elsősegély csomagot hagytam odahaza (miért ne a legfontosabbat?). Eddig egyszer volt Sport napon baleset, de azért imádkoztam nehogy most újból bekövetkezzen. Imre kicsit volt pipa, én meg a nélkül is mérges, hogy nem voltam határozottabb. De, már mindegy volt. A pálya állt, Évi néni elmondta mi a teendőm, Panka képben volt, és persze mindenki más is, indulhattunk.





A verseny szépen lezajlott, szerencsére egy árnyékosabb, szélvédett sarkot kaptunk, amit le is tudtunk keríteni, a feladatok sokszínűségét pedig élvezték a gyerekek és mi is, de a félreértések nem maradtak el, és hiába a technika, nem gyorsította meg az eredményhirdetést. Remélem azért legközelebb egyszerűbb lesz.

2015. szeptember 12., szombat

Gulyás feszt 2015

Tegnapi első önálló hazajövetel után (Közvetlen buszjárat lekésése után, vasútállomás  egyedüli megkeresése Egerben, 2 átszállásos zötykölődés haza először egyedül -kettesben sem többet talán 3-nál, azok sem most- .) a mai gulyásfesztivál Adrit ugyanolyan izgalommal töltötte el. De, ez részéről apás nap, maradjunk az én élményeimnél.
Nekem az ő útja volt az izgalmasabb, még ittholról neten követve is, de azért az idei sokadalomban is megtaláltam az érdekességeket.
Mint pl. a Bolyhos új zsinórját,


a zongoristát,


a pantomimest,


a 4 kilós házikenyeret (Isteni tepertővel, szalonnával)


a Rákócziakat,


a Részeg Biciklistákat,


és az Erdélyieknél még hagyományos nokedli szaggatást is láttam,


aztán egy kovácsot levél kalapálás közben,


és egy régi ismerőst is tálat faragni (Hoztam is tőle egy szatyor göndör forgácsot -valamit még kitalálok belőle.),


egy másikat pedig arcot festeni.


Fantasztikus illatok keringtek körben de a gulyást odahaza fogyasztottam el, és hogy a mostani hétvége se tejen süti nélkül amerikai fánkkal vártam Adrit, majd éjjel visszamentünk még egy nyugtató kis rockkoncertre is.

2015. szeptember 10., csütörtök

PC állvány

Öcsémtől kaptam egy asztali gépet. Hozzá elhoztam ottholról a nem használt állványt is, de a fél lakást elfoglalja ezért pár nap múlva meg is szabadultam tőle, és inkább csak a földre tettem gépem, tetejére meg a monitort míg ki nem találok egy kompaktabb megoldást.
És hát persze, hogy raklapban gondolkodom. :)
Volt az úgy, hogy két felet összefordítok, de akkor még nem elég széles.
Akkor beteszek közé még egy lábrészt, és szintezhetem órákig, hogy egyenes legyen.
De, ha csak becsúsztatok egy-egy plusz lábat, akkor lehet pont akkora amekkorát szeretnék. Hát így lett.
30 cm.-nél elvágtam a léceket, a lábat lerövidítettem  a középső után, a cipőtartóból kivett lábakat egy léccel az új végek közé csavaroztam, oldalra ugyancsak a nemrég kivett lécek közül került 1-1 félbevágva, majd 4 kerék alulra, és a polc stabil megtartásához még felülre 4 sarokvas. (És persze mindezt nem egyedül követtem el, még ha olyan jó is egyes szám első személyben mondani, pedig a java apu munkája. Most kicsit elnagyoltan, de így is köszönöm.)


A felső ponc nem végleges, de a rendes deszka méretre vágása és felcsavarozása még hátra van, azonban a 2 m.-s egész hülyébben nézne ki a képen.
Viszont még lehet lentre is csavarozok egy deszkát, ne maradjon már kihasználatlanul az a jó kis terület ott a lábak között. ;)

2015. szeptember 5., szombat

A nagy hazatérés, és nyársalás esőben

Á nem hagyjuk még annyira magára a gyereket, elsőre anyuék hozták haza, és majd a Jászapáti vásárral egybekötve mi visszük vissza félig. De maradjunk az elején, és bár leírni sem lehet annyira mondta és mondta az első hét élményeit, az új tanárokkal kapcsolatos tapasztalatokat, meg az osztálytársakkal való ismerkedést, nem elfeledkezve az utazási körülményekről, és persze sok apró cseprő, és pár nagyon fontos dologról sem én annak örültem, hogy végre idehaza van. Persze jó volt, tudni hogy az ismeretlen újdonság miatt érzett stressz oldódik benne, jól érzi magáz, élvezni tudja, és remélem persze majd tanulni is fog a választott távoli isiben, és nehéz, de jó lesz így.
És hát mit csinál egy anyuka? Sütivel várja gyermekét. Én rétessel. Jó sokkal, hogy estére is jusson belőle a nyársalásra, ha majd az első történet áradaton túl leszünk, de rövid ez a nap.
És az éjszaka sem hosszabb, hogy minden beleférjen, pedig csak hallgatni, és biztatni kellene.
Mondjuk még táplálkozás közben is a tető alatt, hogy ne nőjünk már sokkal nagyobbra, míg az ottholról hozott sütnivalót elő sem hagyják venni. Kivétel persze a rétest.



2015. szeptember 4., péntek

Újra Zsuzsának (és Toncsinak is)

Hogy egyesek mennyi lagziba járnak?
De, legalább szép körömmel.
Zsuzsinak:


Szerencsére lefényképeztem mielőtt a Toncsi szerint minden lakkra használható zselés fedőréteget ráégettem volna, mert aztán hólyagosodott ám rendesen, és kezdhettem a 2 mintás körmöt elölről, de mivel a fedőlakk nem elég az aranyszalagozáshoz, már csak arany csíkkal.

Toncsinak:


Újdonság, hogy az alap zselés manikűrhöz kellő, csak a szín és a minta hagyományos lakk, és a fedés is zselé, de legalább rajta nem hólyagosodott. És még foszforeszkál is neonfénynél a sok pötty.
Mik ki nem derülnek.

2015. szeptember 1., kedd

Rizskók

Gyerekként nem voltam odáig a tejberizsért, és szerencsére a bölcsiben sem sokszor adtuk, de felnőve valahogy megszerettem, és nem mondom, hogy havonta, de fél évente biztosan készítek, bár nem magában, hanem sütinek, rizskóknak.
Visszakeresve az előző bejegyzéseim között már feltettem egy rizses gyümölcsszelet receptjét, ami emlékszem finom volt, de most elolvasva nem ép alkalmas útmutatás, és lehet az alapján én sem készíteném el újra, de remélem a többi leírásom érthetőbb, és kivitelezhető is, a rizskókét meg a biztonság és pontos megvalósítás kedvéért felteszem most is.

7 mk. rizst (nekem 1 mérőkanál kb. 2 ek.-nak fellel meg) megmosok, majd köret készítéshez kellő mennyiségű víznél kevesebben elkezdem főzni 10 dkg. cukorral, egy kis sóval, citromhéjjal, és 1 cs. vaníliás cukorral, olaj nélkül.
Amikor felitta a vizet tejjel pótolom, legalább fél liter kell hozzá, de rizstől függ, és addig kell utánönteni, míg a szemek majdnem teljesen meg nem főttek. Közben lehet kavarni. Legalábbis én szoktam. (Bár én köretnek is szoktam, minden tiltás ellenére.) Tűzről levéve jöhet hozzá 12,5 dkg. vaj, és olyan 30-40-50 dkg. cukor. Én édesen szeretem, de bevallom a mostani már nekem is nagyon édes volt, és számolatlanul tettem bele a cukrot, ami összesen biztos több volt 50 dkg.-nál. (Szóval ennyit a pontos leírásról.) Tehát tessék kóstolni, és amikor még egy kicsi kellene bele spórolósra váltani.
Nagyon nem kell várni a massza hűlésére, de azért 2 tojást még érdemes felhabosítani, és mielőtt a kivajazott tepsibe töltenénk (ennyit a nagyba, magas peremmel) hozzákeverni.
A sütés kis lángon és hosszasan történik.