Most is. Örültem, hogy épp 10-re odaértünk, és csak az elsősegély csomagot hagytam odahaza (miért ne a legfontosabbat?). Eddig egyszer volt Sport napon baleset, de azért imádkoztam nehogy most újból bekövetkezzen. Imre kicsit volt pipa, én meg a nélkül is mérges, hogy nem voltam határozottabb. De, már mindegy volt. A pálya állt, Évi néni elmondta mi a teendőm, Panka képben volt, és persze mindenki más is, indulhattunk.
A verseny szépen lezajlott, szerencsére egy árnyékosabb, szélvédett sarkot kaptunk, amit le is tudtunk keríteni, a feladatok sokszínűségét pedig élvezték a gyerekek és mi is, de a félreértések nem maradtak el, és hiába a technika, nem gyorsította meg az eredményhirdetést. Remélem azért legközelebb egyszerűbb lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése