Devecser mégegyszer

Miután először Devecseren jártam következő alakomra nem piacolást terveztem. Szépen fel is készültem mondván mindenem megvan, ami egy élethez kell, én legközelebb nem vásárolok, csak megkeresem a Somló 5 kápolnáját, és sétálok egyet a Jézus ösvényen. Vagyis fordítva, de az már részletkérdés. Aztán változott az élet (visszakeresve azt az első bejegyzést, nem is tűnik másfél évvel ezelőttiek), és hiányzik ez is, az is, ami nélkül ugyan meg lehet lenni, de mára mégis fontosabb lett a pénzköltés, és elmaradt a túra. Odafelé azért már messziről a Solót kerestem, és most mit szépítsem, térképen sokkal kisebbnek tűnik. Olyan kis puklinak, ami a kocsi szélvédője mögül mégis elég széles, és eléggé ki is magasodik, meg nem is olyan közeli. Hajnal 5-kor ezekkel a megállapításokkal próbáltam magam nyugtatgatni, és persze kicsit még altatni bennem a tervem. Na nem mintha olyan sűrűn járnék erre felé, de legalább akkor majd felkészültebb leszek, és meg lesz bennem a kellő tisztelet is ulticélom iránt. Ma pedig megelégedtem a szépen aranyló búzával, és a foltokban törpefenyőszerűen ágasodó vidám sárga ökörfarkkórókkal, meg a konyhába vásárolt asztallal, és bántam az elszalasztott matracokat.

Kompolti körmösnap

Anyunak.

Adrinak.

Nekem.

Tiramisu

Biztos vagyok benne tojással szoktam készíteni, de az N95-ben van a recept, így a netről választottam volna újat, ha anyu nem tejszínhabbal gondolta volna.
Így most ez lett az alap: 1 l. tejszín, 50 dkg. mascarpone, 3 cs. habfix.
Az 5 csomag babapiskóta áztatásához pedig 6 adag kávé, 12 púpos ek. cukor, 3 cs. vaníliás cukor, 0.5 dl. rum, és kb. 8 dl. tej.
Meg a tetejére egy kis kakaópor.

Egy költözés pillanatai címszavakban

Fél nap elég lesz összepakolni a lakásban. - Persze, a fél lakásban.
Első éjszaka, gyertya, puszi, összebújás Adrival. - Örültünk, hogy volt hová ledőteni a matracot, aztán rávetődni. (A gyertya egyébként sem tudom melyik dobozban van.) Reggelre a beengedett 70 szúnyog össze-vissza csipkodott bennünket, így alvás sem sok volt. Munkába belilult, feldagadt szemmel mentem, mert a jobb szemhéjam is megcsípte egy.
Hétvégére minden a helyén lesz. - Kedden kétszer meghunytam munka közben, de hogy melyik hétvégére, azt még 2 hét elteltével sem tudom.
Mindjárt összerakom a szekrényt. - Háromszor kezdtem neki, de azon nem jutottam túl, hogy tudtam mi melyik elem. Ha állva próbáltam nem volt elég kezem, de fektetve sem akart megállni. Végül Öcsi, apu, meg én  fél napig raktuk félszáz csavarral, fúróval, ragasztóval, sarokvassal, és még ki emlékszik mivel.
Az akvárium polca pont jó lesz a spájzba. - Persze, ha levágatok belőle 22 cm.-t, átfúrom az új végeket, és ha a helyén rakom össze. Mindez 3. nekifutásra sikeredett, még jó, hogy az előfúrt lukak nem tágultak ki.
Hagyd csak itt a fúrófejeket, majd kicserélem ha kell. - A villamossági bolt eladója sokkal ügyesebben csinálta mint én.
Ha kedden elintézem a Digit, még a héten lesz net. - Harmadszori bemenetelre sikerült is mindent összeszedni, hogy 2 hét elteltével ne legyünk elzárva a külvilágtól.
A banki ügyintézés kb. 1 óra. - /bankkártya, de leginkább /kérdés. Abból pedig volt sok. Zárás után 1 órával még benn voltam, és még megyek párszor, és a fizetésem mégsem arra fog még érkezni. Az ügyintéző álneve Szerencsétlen Mostnemtudokadni Engedélytkellkérnemke. Kifogtuk.
Ballagásra péntek éjjel sütök, főzök. 2 óra alvás elég lesz. - 9-kor kezdtem a főzéshez, sütni éjfélkor, és a sütővel még nem kötöttem barátságot. Anikóhoz kéredzkedtem be hajnal kettőkor, hogy reggelre megsüssek. Alvás nyista. Hajat mosni sincs idő, még jó, hogy a ruhákat előkészítettem.
Kaptam új mosógépet. Atöbbplusszos. 5 perc alatt kimos. Azt hiszem nekem jobb lenne egy B-s. 3 hét alatt megtörtént a csere. Amégtöbbpluszosra. Ez a víz fölött mos. De, én majd kicselezem.
4. hetünk az új lakásban, 4x toltam másik sarokba a szekrényeket (miközben a dobozok garmadát pakolom oda-vissza), de még mindig nem tudom hová fog elférni az ágy, amire még mindig nincs matrac sem. De, a lakás másik 50%-ra nagyon ügyelek hogy rendben legyen, legalább legyen hol feltöltődjek a következő körre.

Ballagás

Hát eljött a nagy nap. Pedig még tegnap volt, mikor bölcsisen a Tallin felé sétáltunk, és Adri már akkor ovi helyett iskolába akart menni. Közben a Tallint bezárták, Kodályba kerültünk, és tessék már ennek is vége. Szállnak az évek, nő a gyermek, és most kiröppen. Mint a fiókák még haza-haza tér majd, de nem tudom mennyit sétálunk még kézen fogva, mennyit bújunk össze szeretőzni, vagy hány jó éjt puszi cuppanhat arcán. Nem nőtt még fel, csak úgy csinál, és én remélem gyerek marad.

Édes kicsi Lánykám, Bogárkám!

Az élet
egyetlen - ezért vedd komolyan!
szép - csodáld meg!
boldogság - ízleld!
álom - tedd valósággá!
kihívás - fogadd el!
kötelesség - teljesítsd!
játék - játszd!
vagyon - használd fel!
szeretet - add át magad!
titok - fejtsd meg!
ígéret - teljesítsd!
szomorúság - győzd le!
dal - énekeld!
küzdelem - harcold meg!
kaland - vállald!
jutalom - érdemeld ki!
élet - éljed!

Tiszavirágzás

Majdnem 20 éve élek Szolnokon és a tavalyinál közelebb, amikor legalább az elpusztult példányokat láttam, még nem kerültem a nevezetességhez. Persze ez mindig csak rajtam múlott, de végre idén élőben, repkedni is láttam a kérészeket. A képeken nem igazán látszanak, és Adri által siettetve nem volt nagy élmény, de nem adom fel, jövőre is kinn a helyem.

Ikladon kezdtük a ballagási sorozatot.

Szerencsére nem minden iskola élt a lehetősséggel és hívta be diákjait még 15.-re egy utolsó tanításinak épp nem nevezhető, de munkanapra. (Nálunk ez DÖK nap lesz, de minek?)
Annyi szerencsénk legalább van vele, hogy nem esik minden ballagás 1 napra, és a barátnők egymáséira eltudnak menni. A 8 órás kezdésre mondjuk ez nem olyan egyszerű, de legalább nem már eleve 200 fokban kezdik. Ha jól emlékszem a mi időnkben utolsó pénteken 6-kor elballagtunk. Akkor sem volt már meleg (igaz összességében sem volt ennyire forró a nyár), de így a vendégeknek is könnyebb dolga van az eljutással. Nekünk is sikerült.
Köszönjük a meghívást, a vendéglátást, a finom ebédet, és a kedvességetek.

Kedves Anna!

"Bárhol tarts is az életedben, akármilyen idős legyél is soha nem késő az álmodat követni."

Kedves Panka!

A jól tanulásnak is megvan az ára, neked nem lesz ballagásod, de mi gondoltunk rád.

"Mindig remélj, légy erős, nevess hangosan, és játssz keményen. Élj a pillanatnak, álmodj nagyot, nyisd ki az elméd, higgy a csodákban, bocsájts meg gyorsan, csókolj lassan, és szeress úgy, mintha sosem bántottak volna. De, legfőképp élvezd az életet, hiszen csak egyszer élsz.

Névnapra Lúdláb

és citromos holdacska.

Az alap egyszerű 6 tojásos/kakaós piskóta.

Krém: (Főzött vanília.) 3 dl. tej, 3 púpozott ek. liszt, 2 db. tojás, 2 ek. cukor, 1 cs. vaníliás cukor felfőzve, majd hűlés után hozzákeverve még ízlés szerint cukor, és 20 dkg. ráma.

A csokiöntet most csak 1 tábla étcsoki, tejjel felolvasztva.

Zsuzsinak

Utolsó hangverseny

Nem gondoltam, hogy ennyire fogom várni a végét. (Pláne én mert a gyereket még megérteném.)
Nehezen, sok akadályon keresztül jutottunk el idáig, és jócskán múlott rajtunk szülőkön is, hogy meglett ez az utolsó évzáró/ballagó hangverseny. Mert bizony volt itt már minden, aminek meg is látszik az eredménye, mert akármennyire is tetszett a műsor, és könnyeztünk, meg minden ha nem 2 nap alatt dobják össze több is kijöhetett volna belőle.

Kerékpáros túravezető lettem

A mai reggel sem volt könnyebb az előzőnél, pedig már majdnem tudtuk mi vár ránk.
Ennek ellenére rögtön az indulásnál elrontottam, és nem tértem le a kötelező útvonalra. Foghatnám Imrére, hogy az ellenőrzésnél mindent elállított, de nekem ellenőrizni kellett volna, és nem elindulni első fék nélkül, meg összekavart váltóval, és míg állítgattam túlmentem. Mehettem vissza a lyukasztóhoz gyalog, pedig az idővel jobban kell takarékoskodni mint tegnap.
A 2. pont is csak helyismeretemnek köszönhetően lett meg olyan jól elrejtették egy bokorban. A 3.ért meg jócskán izgultam. Nem akartam ezt a kötelező útvonalat is elrontani, de már majdnem a végén voltam mikor még mindig nem volt bója hiába néztem gyakran hátra is, hátha ezek is rejtettek. De nem, ő becsapós volt a Recski vasútállomás egyirányú kivezető útján, ami persze nem két nyomvonallal szerepelt a térképen. Ha nem láttam volna meg egy kétezrest az úton és nem állok meg felvenni, majd szétnézni ki hagyhatta el nem látom meg sem a bóját, sem a KRESZ szabályainak betartását figyelő Ankát. Dupla öröm. Ugyan a pénzt még megkérdezem nem e tőlünk hagyta el valaki, de nem kell késlekedni és visszafordulni. Azért arra még figyeltem ne menjek (nem létező) forgalommal szembe lukasztani.
Persze a 4. ponttal nem volt ilyen szerencsém. Túltekertem, és már a vasúti átjárónál fordultam vissza, hogy nem jó helyen vagyok. Már legalább 10 perc késés, de meglett, és gyorsan az 5. pont is ahol Karesz meg Évi néni legalább nullázta az órát. Újabb irányfésű, térképtájolás. Okultam a tegnapiból, jól ment.
Adri viszont feladta. Ugyan kapott felnőtt kíséretet, de hiányzott eddigre bójája is, meg időben is sokat vesztett, és a legfőbb ok, hogy nem is akarta igazán. Látva kiborultságát igyekeztem megnyugtatni, de nem noszogattam, hogy menni fog, megtudja csinálni. Ügyes volt tegnap, és ma is, amiért büszke vagyok rá, de ez már nem móka, mint a tegnapi volt. Sokkal jobban kell figyelni, és fizikailag is többet vett már ki belőlem is, pedig a java hátra még hátra van. Térképen bejelöltem pár fagyizót, és haza irányítottam Józsi kíséretében.
A Derecskei emelkedőn már kétségem sem volt felőle jól cselekedtem. Nem kell még ez egy gyereknek. Minden ismeretet megszerezhetett a gyalogos képzésen, van jogsija, ez már csak fizikum kérdése. Abból meg nem kell próbára tenni. Elég nekem itt liftezni.
6 ponton jó lett volna a Kanázs várhoz kitérni, de nem két keréken, és még úgy sem lett volna rá idő.

Haladjunk. Hősök teréig újabb liftezés, majd tovább a vasútállomás utáni emelkedőn.
Bevallom toltam, és nagyon jól esett, hogy Laci utolért. Utálom, ha gyengének látnak, és tudom hátráltattam a srácot, de nem tágított, bevárt minden emelkedőn, miközben én már jócskán anyáztam, és szépen repkedtek a lóf..k is amikor reméltem nem hallja.
8. ponton Gyuri, és Gabika várt ránk. Állapotomat tükrözi, hogy az eddig készült képek nem lettek mentve, idő előtt kikapcsoltam a gépet, és ami mégis elkészült az homályos lett, mert összefogdostam a lencsét kapkodásomban. Amit az árnyékba leparkolva sem hagytam abba, és nem épp jó hangulatban mentem feladatot megoldani.
Távolságbecslés. Elhibázva. Lehet a nevem sem tudtam volna megmondani.
Irányszög mérés. Lazán csuklóból, szinte a tájolóra sem nézve rávágtam, csak haladjunk és persze hogy nem úgy van az. Nem lett volna 3 másodperc legalább odanézni arra a szelencére, de ha 1 perc lett volna, akkor sem kellett volna elnagyolni. Most már tudom, akkor viszont mérgemben, mintha más tehetett volna róla, hogy nekem itt kell lennem oda sem figyeltem. Pedig szép helyen voltam, és végre a hibáim után lenyugodtam, átnéztem a térképet, átgondoltam merre, mire figyelve kell tovább haladjak.
A kötelező útvonal búzatábla között, domb (vagy inkább hegy) tetőn vezetett, délben, és 200 fokban. Szívesebben fürödtem volna a tóban,

de ezt kértem, hogy legyen jó idő, ne essen az eső, és a szél sem fújt, akkor mi a baj? Semmi. Megköszöntem, hogy itt lehetek, hogy jó az idő, és amikor a nap erre talán még jobban mosolygott azt is megköszöntem. Megálltam kinyújtóztam, és végre észrevettem a búzavirágokat, és nem hessegettem el a bójára vigyázó lepkét sem.

Bodonyban konstatáltam anyu igazat mondott, itt gazdagok laknak. Persze nem csak ezen múlik, hogy a közterületek rendezettek e, de hímzett keszkenővel kikötött facsemeték már nem hagytak kétséget bennem e felől.

Ráadásul külön időszámításuk van (egyik óra sem pontos),

de legalább rájöttem ma virágvasárnap van (nem az korábban van, de virágot szórtak, tehát nem tudom milyen ünnep van),

és bekukucskáltam a templomba.

Gondolhattam volna innen könnyű lesz, de tudtam lesz még pár fel és le míg beérek Parádra. Azért a 10%-os emelkedő meglepett, ekkorára nem számítottam.
Palócmúzeum.

Mama majdnem a szomszédban lakik, de a tényleges szomszédban régen működő cukiba sokat jártunk, itt viszont még egyszer sem voltam. Ma sem, csak likasztás, és uzsgyi.
Kötelező útvonal Kristály út. Még szép hogy nem tévesztem el.
Már csak vissza kell érni. Azért kicsit itt is toltam, de időben beértem.

Persze csak a vicc kedvéért kaptam mentőkérdést.
- Mennyi idő alatt cserélek gumit?
- Hahaha. Min?
.
.
Nem volt könnyű, de csak fizikailag éreztem nehézséget. Belátom kell nekem egy rendes bicikli. Hiába csak a mamák is egyik faluból tekernek a másikba (mint az első Balaton kör előtt gondoltam), de egyáltalán nem mindegy hány másik falu van még a napi tervben. Pláne, ha van könnyebb megoldás. Nem kell mártírkodni.
.
.
Most nem kellett sokat várni az eredményhirdetésre, de a sikerességemnél annak jobban örültem, hogy Adri nem jött tovább és annak is hogy Évi néni nem hagyta magát rávenni a vizsgára.
Imre hamar átadta a már szinte teljesen előkészített okleveleket, jelvényeket,


de én mára is kisütöttem valamit.