BÚÉK 2015.

Szilveszteri manikűr

Mikor, ha nem az utolsó pillanatban?

Indulás előtt 10 perccel francia alap, vékony ragasztócsík a biztos egyenes vonalhoz, fekete félfedés, csík gyorsan le, és iszkiri. Minta már vendégségben, vacsora után került a tetejére.

A mintát eredetileg ezüsttel akartam, de a karira kapott lakk tol pont azon színe be volt száradva. Nem lévén nálam felszerelés a problémát nem tudtam megoldani, ezért maradtam a furcsán rózsás színnél, de a vonalak is hagynak kivetnivalót.
Inkább hagytam volna így:

Rizses-gyümölcsszelet

Évek óta amikor fagyizni megyünk a Zagyva cukiba én ha van inkább rizses-gyümölcsszeletet kérek. Imádom.
Egyszer már próbálkoztam az elkészítésével is, de akkor mascarpónéval habosítottam, és a zselével is gondok voltak, nem lett olyan mint szerettem volna, ezért hanyagoltam a témát, de most nagyon ráéheztem.
Az alapötletet bevallom innen vettem, de annyi hiba van a receptben, hogy az csak na. Még az is lehet én hibáztam, sőt, nyilván én is, de részletezem mindjárt.

Tészta: Eredetileg 2 tojás, 4 dkg. cukor, 4 dkg. liszt kb. piskótaszerűen készítve vajazott, lisztezett 20*30-as tepsiben sütve.
Én 30*30-as tepsiben gondolkodtam, ezért rögtön 3 tojást kevertem be, de pechemre hallgattam a receptre, és nem zsírpapírra tettem. A massza nehezen töltötte ki a tepsit, és kisülve nem is tudtam kivarázsolni belőle (Az arány alapján kevés is volt bele a liszt.). Amikor szivárvány tortát sütöttem 20 cm.-es körre volt elegendő vékony lapnak az 1 tojásos piskóta, de papíron sütve, ezért újabb 3 tojást kavartam be, de már vaníliás cukorral, pár csepp olajjal, és papíron sütöttem.

Krém: 1 l. tej, 30 dkg. liszt, 1 cs. vaníliás cukor, pici só, 2 ek. zselatin, 8 dkg. cukor, 6 dl. tejszín.
Nagyobb tepsibe több krém kell, ezért én 50 dkg. átmosott rizst főztem meg 2 l. tejben, melyhez a végére 30 dkg. cukor is került (lehet megvolt 40 is -kóstolni kell, és én édesen szeretem) a cukrozott cukrászhab ellenére. Amikor megfőtt 1 cs. pár kanál vízben felolvasztott zselatint belekevertem, és kihűlés után a fél literből vert habot is, ami kapott 3 cs. habfix-et is.
A massza csak hűtőben szilárdult meg annyira, hogy bemertem vállalni, de akkor már nagyon tettszett.

Gyümölcskocsonya: 2 dl. lé, 1 ek. zselatin.
1 cm. vastagnak kellene lenni jó ha elég lesz fél liter, ezért én 2 zacsi zseléfix-el készítettem, limonádéban olvasztva, hogy színtelen legyen, de az ízek kontrasztosak.
A megdermedt rizskrémre fektettem a gyümölcsöket (banán, narancs, meggy, lichi, ananász, narancs, gránátalma), de hiába vártam a majdnem teljes zselé dermedésig, és további dermedésekig szakaszosan oszlattam tetejére a kocsonyát mégis lefojt szinte az egész. (Pedig kivit nem is tettem alá. Lehet a gránátalma sem kompatibilis a zselatinnal?)
Ezt az apró szépséghibát leszámítva viszont finom lett.

Kosárka.

Nem volt betervezve, de ha már annyi tésztát begyúrtam mandulának a maradékot kivajazott kosárkába nyomkodtam,  megkentem áfonya lekvárral, és megtöltöttem dióhabbal (3 db. tojás fehérje, 15 dkg. cukor, darált dió, reszelt citromhéj, vaníliás cukor).
Azt gondoltam a töltelék miatt dupla annyi sütési időre lesz szükség, de szerencsém volt, hogy 8 percnél megnéztem őket.

20 formám van, de 40-re elegendő tészta maradt, és csak 22-be jutott dió töltelék, ezért az üresem kisült tésztát az ugyancsak mandulából maradt krémmel töltöttem meg, majd mindre csurgattam egy kis csokit.

Mandula

Ha lúd, legyen kövér.
Szintén időigényes, és macerás, de aki szereti, annak megéri.
Tészta a megszokott linzer, csak az első 2 kanál lisztet kakaóporra kell cserélni, és mint a baracknál vékonyra nyújtani, de most a forma kivajazott belsejébe nyomkodni. A sütés szintén 8 perc, háromnegyed lángon, de szerencsére könnyebben kipattintható a formából, és kicsit lehet várni, hűteni.
Tölteléknek a Márti néni féle krémet használom. (1 db. tojás, 3 púpozott ek. finom liszt, 2,5 dl. tej, 17 dkg. cukor felfőzve, hűlés után bele 15 dkg. vaj, és a mandula aroma, ami ha fehér, még zöld ételfestéket is megkíván. -A 100. megtöltése után majdnem a fele megmaradt.)
A végén már csak porcukrozni kell, és pár óra múlva megpuhul, ehető.

Kicsit szórakozott voltam, és a vajat mikróban hagyva begyúrtam a tésztát, majd hozzátéve a masszához jócskán pótolhattam a lisztet, ezért legalább dupla adag tészta készült, de az alapból is kijön 100 süti.

Barack

Macerás, ritkán készített sütemény, de megéri az időt.
Külső burok a szokásos linzertésztából készül (45 dkg. lisztből 70 db. barack lesz), melyhez a lapokat vékonyra kell nyújtani és barackmagforma külsejére lapogatni. A sütéshez közepesnél kissé nagyobb hőfokon 8 perc kell, de a kissé megkeményedett tésztát azon nyomban, még forrón le kell pattintani a formáról, ha nem kekszdarát akarunk eredményül.
Tölteléknek kókuszgolyót használok, persze kókuszos meghempergetés nélkül.
A vidám színek (citrom, narancs, zöld, piros) ételfestékből ecsettel kerülnek a megtöltött tésztára, melyeket rögtön kristálycukorba forgattam.
A szomszéd bukszusról szedtem leveleket dekorációnak, de kissé nagyokat sikerült, és idő nem lévén nem mentem újat szedni, mosni, törölgetni ezért maradtak ilyen kopaszak.

Szilveszteri zsákbamacska

Bár vannak komolyabb terveim, de ez az első próbálkozásom ásvány befoglalására fémmel.

Ásványaim vannak, de szemezgettem még hozzájuk. 

Nyáron megvettem a huzalokat, amik látszatra lehetnek ezüstök, de ebben nem vagyok biztos, tekintve a nem túl olcsó, de mégsem ezüsthöz fogható árat. Pedig, a rezgések miatt fontos lenne azt kapnom, amit kértem. 

Az utóbbi 2 napban rengeteg képet nézegettem neten, és olvastam leírásokat, technikai magyarázatokat, de lehetőségeim igen korlátozottak, és a meglévő ásványok alakja is nagyban behatárolja miben próbálhatom ki magam. A rengeteg ötlet azonban így is sokat segített és alapul szolgált az elkészült medálokhoz, bár nem hasonlítanak hozzájuk. 

Tigrisszem, Karneol, Hegyikristály, Rózsakvarc.

Lápiszlazúri, Citrin.

Adventúrin, ..., Jáspis, Tejkvarc. 

Ametiszt.

Achát, Jáspis.

Smaragd, Fluorit.

Hegyikristály, Füstkvarc. 

Az első 11 bőrre fűzve került zsákbamacskának, az utolsó 6 pedig saját maradt.

Tanulság: A vékony huzalom bár fényes, ezüstszerű marad végig, nehezen formálható, könnyen megpattan. A vastagabb aránylag puha, a fogó minden lenyomatát megtartja, de kézzel is könnyen formázható, csak amint megtekerem bemattul. Mindkettőnél kétséges a forma megtartásának képessége, beakadva könnyen deformálódnak.

Újra Jászalsószentgyörgyön a Mikulásos háznál.

Úgy emlékszem idén 3. alkalommal ejtjük útba ezt az először még ámulattal csodált, másodszorra azért várva az újdonságot, és most csak leellenőrzött házat.

Bár úgy tűnik kevesebb a fény, de a pompa teljes.

Ilyen karácsonyom még nem volt.

Osiéknál eperszüret.

Mártuséknál pitypang varázs.

Százszorszép Parád.

Mamánál árva ibolya csodálat.

Hután primula virágzás.

És, van aki már látott hóvirágot, gólyahírt is. Hihetetlen.
Hó meg sehol!

Jézuskával érkeztünk

25.-én este az ünnepi vándorlás szokásait követve megérkeztünk Kompoltra. Idén a karácsonyi örömök mellett Dior, és Modzsó, a mini yorkik szerelmének gyümölcseit is vártuk, de Dibó még félelmetesen gömbölyű pocakjával (ugyan csak óvatosan) szaladgált közöttünk. Lefekvés előtt mindent előkészítettünk, hátha szükség lesz végre a fűtött fekhelyre, de a minden órás anyukát nem volt szüleimnek szívük a fejük melletti párnáról letenni. Pedig, ha tudták volna, hogy 1 óra múlva már 2-vel többen lesznek az ágyban biztos nem vállalják be ezt a kockázatot. A 3. kölyök persze már a helyén született, de az éjszakai ágyneműcserét nem úsztuk meg.
Nagyon féltünk a szüléstől, mindenféle telefonszámok voltak elmentve ha komplikáció lenne, sőt hét elején még rtg is készült, melyből kiderült 3 picurt kell várjunk, de Dibó gondos és ügyes anyuka. A szülés alatt hangja sem volt, minden fontos teendőt aprólékosan és alaposan elvégzett, mintha nem egy agyonnemesített, elkényeztetett zsebkutyus lenne.
Sajnos a kölyköket nem babusgathatjuk, de már nagyon várjuk a mikor szaladgálnak ők is körülöttünk.

Színes tükör édes keretben

Idén a tavalyi egyszerű tésztát alapul véve csak magunknak készítettem mézeskalácsot (fél adag), de hogy még az utolsó pillanatban se legyen olyan egyszerű egy pinterest-en látott ötlettel megbolondítottam.
Az egészben legnehezebb a savanyú cukorka felaprítása volt. Nem voltam benne biztos megfogja-e érni nekem ha a kemény cukorka helyett mozsaram töröm darabokra, de ha már idén így akartam, fogcsikorgatva aprítottam. A 2 zacskó édesség törése közben komolyan fontolóra vettem a dupla zacsi/ kalapács kombót, de legközelebb biztos ez lesz a nyerő módszer, vagy gumicuki kerül középre.

Jó barátom a ragasztópisztoly

Karácsony felé haladva egyre több képzeletbeli baráttal, vagyis dolgomat megkönnyítő eszközzel kerülök szoros kapcsolatba. Nemrég egy másik ragasztót magasztaltam, most pedig egy nem túl dekoratív, de kis kézügyességgel igen praktikus, gyors, széles körben (de nem mindenre) felhasználható, és gazdaságos (pisztolytól függően) dolog feltalálójának adok hálát. Jelen tárggyal kapcsolatunk igen forró, ám néha kissé fájdalmas, és bár ismeretségünk régi, de koránt sem indult jól. Sok egyenetlen felületet kellett azért megdolgozni, hogy eljussak erre a pontra és kötésünk megszilárduljon, de megérte a sok fáradtság.

Karácsonyi asztaldísz.
Az alapul szolgáló falapkák még a Bükkből hozott husángokból valók; tiszafa ágat Márti nénitől hoztunk, a gyertya Tescós vaníliás; a toboz/karácsonyfa Marcsitól származik, nekem csak festeni kellett, a kis gömbök is Tesco gazdaságosak, mint a piros lamella, amit csak körmöm és ujjbegyem közé csippentve meghúzni kellett, hogy bepöndörödjenek; és hogy mindez együtt maradjon kellett még egy jól betárazott ragasztópisztoly is. A többi már csak rajta múlott.

Tündérhaj nélkül nem élet az élet.

Ugyan a Praktiker-nek van mindenre kész ötlete, de én jobb szeretek magam ügyeskedni, így az OBI-t kedvelem. (Nem csak ezért, hisz majdnem hasonló az árukészlet.)
Tündérhaj= göndörített fémszál. Kis figurákhoz hajnak, ajándékokra dekorációnak való.
Régóta szerettem volna, de nem szántam rá az árát, vagy amikor már igen nem leletem a polcon. De, most minden klappolt, jókor voltam jó helyen. Idén göndör csillogás fogja megbolondítani a szappanszeleteket.

(A szappant nem én főztem -ugyan már volt rá próbálkozásom-, csak vettem egy nagy darabot és felszeleteltem, csomagoltam.)

Azt hittem több ital már nem lesz.

Elkészültem a 210. csoki-csomaggal. Végre. Mindenkinek szeretettel készítettem, de elég volt. Belátható időn belül nem fogok pillecukrot főzni.
Hahaha.
Persze máris megtaláltam a következő tennivalót. Karácsonyi ajándéknak likőrt készítek.
Elsőnek karamellásat.
Rögtön össze is kentem vele a tűzhelyet. Készítettem már máskor is karamellás tejet, de most kifutott, lehet mert eleve forró tejjel öntöttem fel? Nem tudom, vagyis nem emlékszem hogyan készítettem anno. Minden esetre a recepten változtattam néhány apró dolgot, pl, kihagytam a tejszínhabport, és vodka helyett whisky került bele (2 dl.), utólag pedig a vanília pudinggal is baj volt, mert szerintem majdnem az egész csomókban ott maradt a szűrőn. De, lényeg a lényeg szerintem finom lett.

Felbuzdulva, és az ízlelés élményével gazdagabban második nekifutásra nugát ízesítéssel próbálkoztam.
Az eredeti recept itt is módosításra szorult, leginkább figyelmetlenségem miatt. Úgy tudtam van otthon nugátos csokim, de a Maci és a Tibi csokikon már az szerepel tejtábla. Na tessék, akkor most nugát mint régen, vagy mi a szösz? Az az igazság soha nem szerettem a nugátcsokit, így ezeket sem kóstoltam meg, de hogy biztos legyen az íz 2 korty kávéban olvasztottam fel a Maci csoki kockáit. További változtatás, hogy kávétejszín helyett cukrászhabot főztem fel. Bár féltem a túlzott besűrsűsödéstől, de nem akartam, hogy fél óra hűtőn kívül eltöltött idő után feldobja a talpát nekem. És tuti a tuti, nekem ehhez is Whisky tetszik, abból is szintén 2 dl.

Fakanál nyalogatás közben számolgatva az igényeket rájöttem ez még kevés lesz, vagy csak pont elég, de idehaza egy korty sem marad. Kell még valami. 2 barna után legyen az egy fehér. Hosszas keresgélés után ráleltem erre a vaníliásra, amit szintén átalakítottam kicsit. Itt is fél liter cukrászhab került ugyancsak felfőzésre, és persze hogy 2 dl whisky ment bele.

Leszűrve, többször átcsűrölgetve (minél több dolgot lehessen lenyalogatni -lehet zugivó lettem?-) elégedett vagyok az eredménnyel. Peti szerzett hozzájuk üveget is, ha megfelelő marad a sűrűség príma ajándékok lesznek.

Ui: A karamellás, ami tejjel készült, reggelre is jó állagú maradt.
A másik kettő viszont meg sem mozdul az üvegben. Fél óta spéktűvel való kotorászás, rázogatás után a massza nagyját kivarázsoltam az üvegből, majd 3-3 dl. forralt tejjel a többit is, de biztonság kedvéért a következő fél napos pihenő előtt fél-fél deci szesz is bele került a remélhetően már jó állagban maradó elegyekhez. .

Ui2: A karamellás változatlanul príma. (Csak kóstolgatás közben nagyon fogy.)
Vanília és nugát őnagyságákban viszont megáll a kanál. A krémeket megfelezve 1 literig öntöttem fel őket forralt tejjel és újabb 1-1 dl. whiskyvel, de többi idő nem lévén üvegbe kerültek. Nyakra nemzetiszín kötözőzsinór, hungarocell pihe az íz kezdőbetűjével és kész is.

A tálban maradó fele krémhez (fél liter) visszaöntöttem az ajándéküvegekbe nem férő mennyiséget, és még 3-3 dl. tejet, meg fél-fél dl. whiskyt. (Már csak ennyi volt az üvegben. Ami kicsit furcsa, mert mindig mértem, és az üveg űrtartalma csak 7,5 dl. volt.) Megnyugodtam, marad itthol is.

Ki kellene még számolnom hány %-os lett a végső alkoholtartalom, de legyen elég annyi a karamellásnál 7 dl.-ből 2, a vaníliásnál, és a nugátosnál 11 dl.-ből 2,25 a hatóanyag. (Kicsit kevesebb, mint az eredeti receptúra aránya, de remélem elég lesz)

Ez itt a reklám helye

Kis figyelmességnek asztali gyertya kompozíciót szánok, amihez tobozt szeretnék karácsonyfává alakítani. A neten látható mintapéldányok zöldre festettek, de én ezt kihagyom, jobban tetszik a natúr szín, és a lemezek végére sem gyöngyöt fogok ragasztani, hanem ezüstre festem őket.
Nagy kérdés: Hogyan? Mivel?
Van ezüst szórófejes festékem, de akkor nem csak a lemezek vége lesz festett. Van metál-ezüst akril festékem is, de az vagy megfolyik, vagy vékony marad, és térhatás sincs. Van még ezüst csillámporom is, de mivel marad fenn?
Legjobb ötlet általában ami kézenfekvő. Kék címkés (beltéri) Tecnobond fa ragasztó.
Biztos nem mindenkinek, de nekünk akad itthol belőle (könnyen beszerezhető, nem drága), lévén K.P. is részt vesz a gyártásban.
A bejegyzés címével ellentétben nagyon nem akarom fényezni, és biztosan nem ettől a cikktől fog megugrani iránta a kereslet, de a felhasználási javaslatot azért megtoldanám egyéb otthoni, hobbi célú felhasználhatósággal.  Persze nem szolgálhatok hivatalos mérési adatokkal, de nálam bevált papírra, fára, hungarocellre, tojásra, filcre, textilre, ezért merem is ajánlani.
Csak a mai felhasználást átgondolva
- A ragasztópisztollyal nem oldható meg. (Gyorsan köt, vastag marad.)
- A Technocol is vastag marad kötés után.
- A vizes ragasztók megfolynak (átáztatnak).
- Stift-tel nem érhető el a felület, tartása 1-2 napig sem marad meg, és ehhez képest még sokig marad maszatolható.
- A pillanatragasztó túl gyors, és nem is olcsó.
Egyéb ragasztókkal meg minek próbálkozzak, amikor ez elég sűrű (jelen esetben belesüppedve vastag lesz a csillámpor réteg), száradás után nem marad műanyagos réteg a csillámpor alatt (bár a papírt és a filcet, szövetet kissé megkeményíti), és még nem is büdös.  (Most egyébként sem, de ragasztáskor sem kell hosszan nyomás alatt tartani.)

Én hígítatlanul használom. Vastag ecsettel, ahogy sikeredett bekentem a lemezek végeit, majd tányér felett mintha sóznám csillámporral megszórtam a tobozokat. A felesleges port fejre fordítva kipöcögtettem a résekből és papírra téve hagytam őket száradni. Mivel lefeküdtem nem mértem ez meddig tart, de reggelre készen voltak.

Emlékfa ültetés

1 hete megkaptuk az Almási Sanyi bácsi emlékére ültetendő diófát. 1-et kérünk, 4-et kaptunk, főhetett a fejünk mit kezdjünk a többivel, de végül a Nedves-rétre is ültettünk, az Aurigának is adtunk (de lehet eleve az övék volt 2), és 1-et 1-2 évre hagytunk talonban hátha valamelyiket pótolni kell, ha mégsem akkor magán tulajdonként kertben marad.
A fák már 1 éve az országban vannak, várták melyik Tisza menti iskola udvarában emlékeztethetnek a múltra, sarkalhatnak emberfeletti teljesítményre, vagy csak adhatnak hűs árnyékot az alatta pihenőknek (miközben az eredeti célnak megfelelően frissül a génállomány, tisztul a levegő). A mieink nem iskolába, de reméljük méltó helyre kerültek.
A 11 órára hirdetett ültetés előtt 9-kor gyülekeztünk a Nefag parkolóban, alapoztunk, és felszerelkezve kisétáltunk a gyorsasági pályához.

A munkát nem akartuk nagyközönség előtt végezni, jobb volt ez így pár szem közt, néhány kéz alatt, borz várral fűszerezve, de jól megforgatva.

A Nedves-réten nem apróztuk el a dolgot, rögtön ültettünk is. Gondoltuk, ha akarnak kijövünk a többiekkel is, de már csak nézelődni, beszélgetni.

Visszafelé, éppen időben értünk a hídhoz, hogy a hivatalos ültetésre együtt érkezzünk a meghívottakkal.