Négerkocka Pécelre

Ugyancsak a net-en kerestem valami gyorsat, de finomat. Az ötletet végül innen vettem, de mivel az Én emlékeimben a Néger kocka kávés süteményként él a tésztába ezt az ízt is belegondoltam. További ok a változtatásra, hogy hajnalok hajnalán sütöttem és nem akartam zörögni a habverővel, ezért az alapot eleve lecseréltem a nemrég már kipróbált kevert tésztára, és máris nem volt gond a kévés ízesítéssel sem, csak egyszerűen a narancslé helyett 2 dl. kávét kellett öntenem a masszába. Mivel az epres változat tésztája vastagra sikeredett, most nagyobb tepsibe, zsírpapírra öntöttem a keveréket, hogy még egészben tudjam tálcára tenni, azon megkenni a lekvárral, habbal, és ne a tepsiben keljen szeletelni, abból tálalni. A lap ugyan a kivételkor-forgatáskor repedezett, vigyázni kellett ne törjem el, de szerencsére a papír könnyen levált róla, és sikerült a tervem.

A sütit Pécelre, Józsi és Ildikó 25. házassági évfordulójára készítettem. Ma sikerült időben hozzáfognom, és befejeznem is, sőt az útra minden elő volt készítve, hogy végre 1x ne késsünk, de ez megint nem jött össze. Most a bojler makrancoskodott. A szerelő gyorsan jött, megjavította, de így is 10 helyett, elmúlt dél mire mindenki letusolt és elindulhattunk. Pécelen a kertben már rotyogott a gulyás, a sütőben vigyázták a csirkesültet, és jócskán megalapoztak a jókedvhez, amit csak fokoztunk az akklimatizálódás utáni ajándékozással. Az évfordulóval kezdtük.

Józsi szülinapjával folytattuk (amit a többiek már korábban megtartottak, csak Mi késtünk),

majd az Én névnapom következett,

de nem felejtkeztünk meg Robiról sem (amit szintén már megültek),

és a lányoknak is vittem ajándékot.

Józsinak legnagyobb örömöt a Viagra okozta. Megígérte beszámol majd tapasztalatáról, és már szervezte is mikor lesz 5 órája kipróbálni, de a szobrokat véve segédeszköznek el is kezdte imitálni a kipróbálásra váró pózokat, és nem átallott minket is bevonni az ötletelésbe.

A marhulás után végül a kertbe is kiértünk csillapítani eddigre igen kifejezett éhségünk. Robi finom gulyáslevest főzött. Igazából nem is hiányzott Ildikó csirke sültje, de azt sem hagyhattuk ki, a tortázás előtt. Végül degeszre ettük magunkat.

Még legalább 25 boldogot Ildi és Joe!