Ehez a bejegyzéshez nem csatolok linket, pedig rengeteg hihetetlen receptet olvastam, míg végül kialakult a receptúra, de egyiket sem tudom kiemelni, mint fő irányvonalat, és a végére a leghihetetlenebb részek is befigyeltek.
Reggeli után felkosaraztam magam és a lovaink legelőjére zarándokoltam ahol a bio alapanyagot kívántam begyűjteni a fordítva felvett munkavédelmi kesztyűmben. Az első vödör nehezen akart megtelni de a következő 3 már szaporábbnak tűnt egészen míg meg nem hallottam a déli harangszót. Akkor még 3 bokor volt hátra, de nem gondoltam, hogy ennyire elmolyoltam fél kosár se bogyóval.
A pucolása további 2 és fél órába telt, míg belekezdhettem a 1,25 dkg termés főzésébe. (Az egyik recept 2,5 kg. terméshez volt megadva. Nyilván nem vagyok elég hatékony.)
Sok esélyem nem volt rá, hogy 1 nap alatt elkészülök (Másik recept 4 napos elkészülést írt.), de elszánt voltam. Tart amíg, én megcsinálom. (További képtelen ötletek volt, a max 1 l. vízben való fél órás főzés.) Bőven felöntöttem a fazekat vízzel, és legalább 2 órás főzésre számítottam, majd végül 6-kor gondoltam, hogy elég lesz és elkezdtem a lecsurgatott szemek passzírozását egy tésztaszűrőn át fém kanállal. Az utolsó pár kanálnál úgy döntöttem kipróbálok egy újabb hihetetlen ötletet és turmixgéppel átkavartam a leszűrt alapanyagot, de még így is haladatlan egy feladat volt, amivel egyszercsak felhólyagzott ujjakkal elkészültem végre. Kóstolva a masszát jócskán volt szőrös, így kezdhettem elölről egy fém szitán át fakanállal. (Volt aki 5x ismételt.) Az első körben is sok volt a kárba vesző szerintem még hasznos anyag, de még most is úgy tűnt sok veszik a húsból, és mégsem elég a szőrből. Harmadik körben egy műanyag szitán át újra fémkanállal passzíroztam és végre megelégedhettem művemmel. Az eddigre kihűlt masszát újra tűzre tettem, és főztem amíg már elég sűrűnek gondoltam a cukrozáshoz. 2:1-ben dzsemfixből 1 tasak 1 kg. lekvárhoz kell, nekem csak szűken lett annyi, de az egy zacskót, és a fél kg. cukrot beletettem had sűrűsödjön, és édeskedjen. 10.30-kor már üvegben is volt a szeretetem íze.
Míg a fazekat, kanalakat nyaltam tisztára a fanyar, de jó íze mellett az élénk piros színe is gyönyörködtetett.
Ez az étel az a kategória, amit pénzért nem csinálnék. 800 Ft.-ért lehet piacon venni egy kis üvegcsével, de szerintem ennyivel nincs megfizetve a vele való munka. Szeretni kell aki ebből kap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése