Időszakos forrástúra

Ez a bejegyzés kicsit eltér a többitől. Jócskán le vagyok maradva az írással (A címeket sorolom nehogy kimaradjon valami, de a szöveg lassan halad.) ezért csak másnap minket családostul követő kolléganőmnek a túrát követően küldött levelem másolom be, persze megtűzdelve fényképekkel.
A térkép, amin próbáltam neki az útvonalat is berajzolni itt lelhető.

Felsőtárkány ÉK-i végén, kb. a Fűtőház magasságában van az erdei kisvasút állomása,

érdemes vele felmenni a Stimecz-házig -5 km.- (a térképpel ellentétesen ez a végállomás).

A végállomástól É felé tartva meglátjátok a fehér házat, 

ami előtt a patakon átvezető hídon (Az erdő fohásza-nál.) térjetek át a Vöröskő-patak túloldalára. Jelzetlen, de járt úton, becsapós, enyhe emelkedő

vezet egészen fel a Vöröskő-forrásig.

Ez az alsó forrás, de a felsőhöz nem is érdemes felmenni (egyébként most tilos is), már kiapadt. 

A forrás vize iható, és érdemes itt kicsit pihenni. 

A gejzírforrással szemben ugyancsak jelzetlen, a belinkelt térképen csak engedéllyel járható úton (nem a forrásbarlanghoz vezetőn) menjetek fel a hegyre.

Félútról b-ra tekintgetve látható a Vöröskő-hegy,

gondoljatok rá milyen szerencse, hogy nem oda kell felmásznotok, miközben szidtok, mert ez szívatós és meredek emelkedő nem egészen 1 km.-n át, de ne hagyjátok magatokat elcsábítani a lankásabb lehetőségek felé. 

Fenn egy széles földútra értek azon j-ra fordulva pár lépés múlva a kanyarban rácsatlakoztok a kék+ jelzéssel felfelé vezető útra. Nyugi, ez már nem olyan meredek, és rövidebb is, a farakások után pedig csodás a panoráma.

A kék+-on egészen addig maradjatok míg a kéko jelzést el nem éritek. Ezt a leágazást nagyon figyeljétek, bár tábla is mutatja de könnyű elvéteni. A lényeg: innen kidőlt fák, kissé mocsaras szakaszok és csodás sziklák között lefelé tartotok. (Nem a Tamás-kút felé emelkedve.)

Az Imo-követ megfogjátok ismerni, de sajnos a forrás már kiapadt. A hely viszont így  is szép, érdemes erre jönni.

Lefelé továbbra is maradjatok a kéko-n, ami közös lesz a kék/-rel, és levisz a kék- -hoz.

Mi megnéztük a Fekete-len forrást is, ami nem nagy kitérő, de hogy visszajussatok a kisvasúthoz ehhez a kereszteződéshez kell visszajönni és a kék- -on menni végig a Stimecz-házig. 

{(Szóval, ha akarjátok a Fekete-len forrást is oda a  kék/  kék- közös útja visz el (kb. 500 m., oda-vissza 1000).}

Letérve a kéko kék/-ről visszafelé a kék- emelkedni fog, kb 500 m.-n, de enyhébben mint a szívatós délelőtti, egészen a Samassa-házig,

de onnan már csak lefelé lesz.

Nekünk mindez csak 15 km. lett, 6 óra alatt és kb. 800 m.-t emelkedve. Élveztük. 

Útközben kónya vicsorgó,

keltike,

hunyor,

bogláros szellőrózsa,

galamb virág,

bársonyos tüdőfű,

erdei kutyatej,

vérehulló fecskefű,

csillagvirág,

tyúktaréj,

salátaboglárka,

mocsári gólyahír,

kankalin,

fog unásig a talpatok körül sokasodni.
Bár a fák még nem zöldek, de sokszínű az erdő. 

És ami a levélből kimaradt:
Csapatunk kb. 40 főből állt, ami nekem nagyon szokatlan volt gyalogtúránál, de erre azért nem foghatom a teljesítményem. Felfelé mindig utolsó voltam, érzésem szerint sokat vártak rám, és bár senki nem tette szóvá, ez engem nagyon zavart. Viszont velem jött Trisztán, akinek sajnos nem volt gyerek utitárs, de a sok káromkodás mellett nagyon ügyes volt, és szerencsére nem elégítette ki a Vöröskő-forrás virtuális találta, ezért Egerben megkerestük még a Brancs-ot,

a Hősök temetőjét,

és a Tűzoltó teret, ahol leletünk egy meglepi ládát is (Gondolom az a fizetős kessereké, csak miért van együtt rejtve?)

a megérdemelt palacsintázás előtt.