Ez lesz a legunalmasabb bejegyzés, halványlila gőzöm sincs miről írjak.
Pedig annyi minden történik egy nap alatt, és itt már hetek is elteltek.
Jártam legalább 3 távolabbi helyen, biztosan találkoztam 20 ismeretlennel, és rengeteg ismerőssel, beszélgettem velük, finomakat ettem, nyilván híztam is, és jó párszor fel...-ák az agyam. Ott a nagyvilág, politikusok vágják alattunk a fát, emberek szenvednek gyógyíthatatlan betegségekben, állatok hallnak ki, folyók hagyják el medrüket, Szolnokon pl. átadtak egy gyaloghidat, de miről írjak?
Hát erről. Tiszavirág híd. Tegnap át is sétáltunk rajta. Szép, és hasonlít a névadóra. Értelme nem sok volt, az árát lehetett volna költeni értelmesebbre is, de erre kaptuk, hát ez lett, a sok fontosabbal ellentétben. Na mindegy, maradjunk annyiban, szép. (Nem úgy, mint a tövében látható műalkotás. Szerelmes Tiszavirágok. Kicsit fantasy kivitelben, jól telenyomva giccsel.) A sétányról sok platánfa került kivágásra, hogy max. 20 autónak parkolót építsenek ki, pedig, az árnyékban is lehetett volna várakozni - úgy mint eddig - csak nem látszódna a híd (most is kb. 500 m.-ről lehet csak látni). Szóval megnéztük, átsétáltunk rajta. Még támogatják, de azért ha már áll, álljon sokáig. A Tisza árad, és ez egy darabig így is marad, ezért a látvány még nem idilli, de romantikus. Félúton felmerült bennem: vajon hányan próbálnak majd felmászni a szárnyakra? Remélem egy öngyilkos jelölt sem olvassa a blogom, és nem én adok akaratom ellenére ötletet. De, ha mégis ide tévedne egy, én azt tanácsolom: sétáljon csak át rajta bátran. Lassan, hagyja, hogy átfújja a szél. Lehűlve gondoljon bele, honnan ered ez a folyó, milyen kicsiny patakok duzzasztják, és mielőtt útja végére érne mennyi minden történik vele. Ám, egyszer sem áll meg, nem fordul vissza, vagy gondolja azt, hogy itt és most vége lehet. Tesz velünk jót és rosszat, ahogyan mi sem csak gyönyörködni járunk partjához, mégis beteljesíti minden esőcsepp reményét, sorsát. De, hidd el nekem az ember sorsa, nem a víz sorsa.
A túlparton térj be az egyik vendéglőbe, kérj egy csésze meleg teát, hagyd hogy szíved megteljen reménnyel és irány a holnap. Vár rád.

http://www.facebook.com/profile.php?id=100000037388187#!/photo.php?fbid=184814934876694&set=o.174024682633230&pid=558690&id=100000445659971