Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

2012. szeptember 28., péntek

Boldogság, vagy valami más

Nem elég, hogy mire a Német kislányokkal öszemelegedtünkk már memnniük is kellett, még a füvola tanárni is elköszönt.
Örülünk, persze, hoyg örülünk, ők már nagoyn régóta vártak erre, cak mi is valami mástra. Érthető hát, hoyg szomorúság is vegyül az örömünkbe, és a könnyek inkább a fájó búcsú miatt törtek elő.
Csak 1 hónap volt az iskolából, csupán pár fuvola óra, ami alatt azért meglehet szeretni valakit és mársi vége. Mire a picur 2-3 éves lesz mi már meezse leszünk.
Minden fájdalmunk ellenére kívánjuk legyen sok öröm, boldogság mostmár hármasban a végre megérkező picinnyel.



Nincsenek megjegyzések: