OKT 194-193-192. Hollókő - Szandaváralja

Hajnal fél6-kor csörgött a telefon. Kinn sötét volt és hideg. Reméltem hogy a tegnap átizzadt 3 garnitúra ruhám megszáradt, ellenkező esetben ma nem lenne mit magamra vegyek. Szerencsém volt, a pulóver, pólók, trikók mind megszáradt, még a cipőm talpbélése is, csak maga a cipő maradt kissé nedves, de az már nem lesz vészes. Gyors tisztálkodás, pakolászás, öltözködés, pár falat reggeli, egy kis tea, és haladjunk, hosszú lesz a mai nap is. Tegnap este már nem mentünk fel a kocsmához pecsételni, örültünk, hogy luk van a fenekünkön és épp nem szelel. Meleg vízre, forralt borra és az alvásra gondolva igyekeztünk minél előbb elfoglalni a szállást, elvégre pecsételni ráérünk ma is. Végül mégsem érünk rá annyira, hogy a 8 órai kocsmanyitást kivárjuk, de még a fél8-as boltnyitásig sem akartunk egy helyben szobrozni. Nekivágtunk pecsét nélkül. Pechünkre ahogy világosodott úgy fogott hozzá az eső is esni, hol ónos, hol csak sima, de szakadatlan esett innentől egész nap. Nagyon nézelődni sem volt kedvünk, leginkább csak lefelé hajtott fejjel baktattunk, hogy az arcunkon ne follyon a víz befelé a ruha alá. Ládát sem kerestünk, pedig nem kellett volna sokat kitérni, de ilyen időben, és ekkora tervvel nem kísértettük az ördögöt. Mivel a Bézmát tegnap kihagytuk és így az ezen a szakaszon lévő 500-asok nem lesznek meg, már a többi sem volt fontos. Csak érjünk be végre Nógrádsipekbe. Itt aztán nagyon frankó volt, az út lefagyva, csúszkáltunk jobbra-balra. Cserhátsurányban se volt jobb a helyzet, de a kocsma hangulata jót tett megtépázott lelkemnek. A kandalló mellett átmelegedve nézegettem a rádiókat, karikatúrákat, és az ötletes tapétázást a plafonon. Feldobott ez az egyedi, egyszerű megoldás, rögtön könnyebb volt tovább indulnom. Terényig még volt egy rövid szakasz a mezőn át, aztán már nem tértünk le a közútról, inkább vállaltuk az úton csúszkálást, mint a sárban valót, egyébként is ekkorra elkezdték sózni az utakat, és vele együtt minket is. Ja, találtunk egy friss róka lukat, a mező széli út kellős közepén. Örülni fog az a gazda akinek majd belecsúszik a kereke. Terényben egyébként nagyon szép palóc házak vannak. Nyilván Hollókőn is, csak abból semmit nem láttunk, pedig a szállásunk is ilyenből volt átalakítva. Az ittenieket is csak kívülről, mert az úton jól haladtunk, de még sok volt hátra az esőben, átázott kabátban. Szandán betértünk ebédelni egy kocsmába, ahol átvettem a pólóm, ha már a vízállónak vásárolt kabát beázik legalább alatta legyek száraz, kitudja mennyit megyünk még ma. Ugyan a tervben már csak a következő falu szerepelt (Szandaváralja), de busz csak vasárnap jár erre ilyenkor,  a vonatot meg el kell érni vagy Becskén, vagy Magyarnándoron (+10 km.). A falu boltjában pecsételtünk, a főtéren elkészítettük az igazoló fényképeket, és nekivágtunk a már egyáltalán nem óhajtott útnak. Peti mindkét nap előttem haladt (Én mindig azt mondtam: neki jobban kell pisilni.), de így volt a jó, mert én egyedül sokkal lassabb lettem volna. Megcsináltam volna, de 3 nap alatt, és ebben az esőben bizony rettentő negatívan. Sokszor sajnáltam szegényt, hogy miattam szív, mert bizony ő másképp csinált volna dolgokat, csak rám való tekintettel fogta vissza magát. Jó lett volna, ha most is késik a megjósolt időjárás, és olyan fantasztikus időben mehettünk volna még 1 napot mint tegnap, minden azonban nem sikerülhet és ez most így jött össze. De, jöhetne erre egy kocsi, hogy legalább a vonatot elérjük. A harmadik elé eldöntöttem kiállok az út közepére és bárhová szeretne menni Magyarnándorba fog! Nem kellett autót térítsek, a második autó utasai megkegyelmeztek és hip-hop a vasútállomáson voltunk. A sarokba oda kulantott várótermű vasútállomáson. Milyen emberek vannak? Túránk során eddig nem láttam szemetet, persze   mindent takart a 10-15 cm.-es hó, de ez nagyon hiányzott, kellett már valami, ami visszatérít a földre. Itt élünk. Itt Magyarországon, ahol nem csak állampolgári, felebaráti, de még az emberi mivoltunkból adódó kötelességeinkre is szarunk. Majd MÁS takarít. Eltakarít utánunk, mert itt mindent szabad. Ami nem az enyém, az senkié, arra nem kell vigyázni, megőrizni.
Hagyjuk is, 6 sor elég volt a felháborodásomból.
A vonaton meleg volt (erre még futja), annyira, hogy szépen el is aludtam az utolsón.