Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

2014. április 17., csütörtök

Pite, mint a régi filmekben

Apa dolgozik, anya háztartást vezet, gyerekek iskola után odakinn játszanak.
Tiszta lakás, gondozott udvar, meleg estebéd, és még pite is.
Olyan kerek, de oldala is van, a teteje csak rácsos, esetleg néha teljesen fedett, olyankor a felső szél általában sodrott zsinórszerű,  tölteléke gyümölcs, és az ablakba kitéve hűl (gyakran nyoma vész).
A filmekben olyan egyszerű, gyors (akkoriban még nem volt mikró, elektromos habverő, légkeverés, tehát abszolút mindenki képes rá), és mindenki örömmel falatozik belőle, ilyet szerettem volna most én is készíteni.

Tésztának linzert, vagy kevertet gondoltam, végül 45 dkg. lisztből, 1 db. tojásból, 1/2 cs. sütőporból,  1 cs. vaníliás cukorból, 25 dkg. cukorból, és 20 dkg. zsírból (akkoriban nem volt ráma sem) kevés tejjel tésztát gyúrtam. Kétharmadát kör alakúra nyújtottam, tortaformába fektettem, hogy az oldalára is felérjen 3-4 cm.-re, megtöltöttem 1 sor cukrozott meggy-gyel (Ügy látom a gugli sem tud helyresírni, de még Peti is azt tanácsolta fogalmazzam át a mondatot. Nem teszem, inkább szívesen veszem a tanácsot, hogyan helyes.), alá és fölé is kekszport szórva, és még negyed kiló cukrozott vaníliás túrót is rápakoltam. A tetejére kihagyott tésztaharmadból szívecskéket szaggattam, de mielőtt sütőbe került volna megkentem tojással, és megszórtam kristálycukorral. Órát nem néztem, de közepes lángon addig sütöttem, míg tetején a cukor karamellizálódva gyöngyözni kezdett.


A gyerekeknek is ízlett.


Nincsenek megjegyzések: