Pusztafalu

Végre márc. 15.-e, 4 nap szabadon.
Tegnap anyuékig megtettük az út harmadát, hosszas előkészületek, pakolás és pót kulcs keresés után. Persze virágot és pót pót pót aksit elfelejtettem venni, meg még majd kiderül mit és a botom sem érkezett meg. Anyuéknál terveztem, hogy kinyomtatok meg pár oldalt a túrákhoz, valamint a bogárhoz, amit aztán meg fóliázni is szeretnek, meg kifúratom Tom-ot, hogy végre egyiküket útnak indíthassam, aztán egy manikűrt is, és teregetést (ami majdnem kimaradt). A 2 órás indulási késés (Stef elaludt) pont jól jött nekem is, hogy kész legyek, csak a lakk maradt el -mint szokott-, de majd este, csak induljunk már! Bátrak 9-en maradtunk, a többiek le vannak ..., köztük a gyermekem is. Útközben az erdélyi látványt vártam, magasságot, fényt, zöldeket. De, még nincs tavasz, a természet csak közelről éled, kocsiból még tél van (hó és befagyott patakok), ugyan a tavaszi munkálatok már megkezdődtek, de a táj leginkább szürke, kivétel a fagyöngyök.

Volt viszont, ami mégis érdekes volt. Apró, de széles törzsű fák holdakon át, KP szerint mi lehetne más, mint szőlő, de ezek szerintem tőkének túl vastagak, mintha Hobbit-falván lennénk, én leginkább gömb akácnak mondanám őket, de tuti nem azok. A szállásunk elfoglalása után kiderült fűzfákat láttam, a tulajnak is volt egy a kertben, így már azt is tudom a kosár fonáshoz termesztik a veszőt, nemcsak a vadon növőt vágják le. A szállásunk egyébként frankó, régi paraszt ház felújítva, nem túl nagy, de sok jó ember ... alapon pont elférünk. 2 szoba (fiú és lány szakasz), fürdő, aránylag tágas, jól felszerelt konyha, kandallók, 2 tévé (nem mintha terveznem nézni), terasz, macskák, vendég váró süti, bor, mi kell még? Frankó, de mi kirándulni jöttünk, teli pakoltuk a hűtőt hát együnk gyorsan valamit aztán irány az Irza tó. Határon túl, kb 5 km, de gyalog, akkor ne menjünk szárazon se, különben is, itt visszafelé még biztos mínusz lesz, a sötét mellett, bátorodjunk, zsupsz be egy kis pálinka. Amitől sikerült annyira belelkesedjünk, hogy a GPS-ek élesítése már menet közben történt, Gáborral nagy örömünkre rögtön észre is vettük, hogy útközben is lesz 2 láda, nagy örömünkre, mert így ma már meglehet 3. Az út szerintem jó volt, különben is, aki egy kis sár miatt siránkozik, az maradjon otthon. Mi mentünk, dombon föl, völgyön át, aztán neki a hegynek (elnézve a többit inkább csak hegyecskének), csoport kép a határkőnél, de hol van már az első láda?

A legkisebb, Reni, izgult a legjobban, az okosabb gép is nála volt, de a láda rejtekére mégis már messziről Peti mutatott rá. A csoporttal már kerestem ládát, de ez az első, amit meg is találtunk, mindenki akart belőle valamit, csak mégsem, végül Gábor nyerte meg a bogarat. Visszarejtés és gyerünk tovább, mert mindjárt sötétedik. A második rejteknél hosszasan keresgéltünk, pedig érthetően leírták, a nagy kő alatt, csak mi még másodszorra sem akartuk elhinni, kivéve Petit.

Ezt is ő találta meg, mikor mi már indultunk volna tovább. Nekünk tetsző ajándékot ebben sem találtunk, de elég nagy volt, hogy Gabi ebbe tegye a Svájcból hozott TB-t. A csapat ekkor már kezdett idegeskedni, többen inkább visszafordultak volna, merthogy nem érünk a tóhoz se világosban nemhogy vissza, de mi ketten erősködtünk, van lámpánk és a következő domb mögött ott a tó. Szerencsére tényleg, csak hosszan kellet kerülni.

A partra érve a többiek engedélyeztek maguknak 10 perc pihenőt, ám mi mentünk inkább a 3. pontra. Felelőtlenül, mert lámpát nem vittünk, a többiek pedig vissza indultak volna nélkülünk (legalábbis ezzel fenyegetőztek). A láda meglett, de szomorúan láttuk, beázott, a füzet haszna vehetetlen, remélem jelszó nélkül is elfogadják majd a találatot. 15 perc alatt értünk vissza a többiek maradékához, majd fél útig hallgattuk a lebaszásokat, amíg utól nem értük az előőrsöt. Bevallom nekem mégis az járt a fejemben, hogy a tónál külön van a .hu-s és a .com-os láda, mi meg egyet ott hagytunk keresetlen, mikor dehogy van még sötét, épp csak szürkül. A falu felett kellet csak lámpát gyújtani, alig 200 m-re. Mondjuk szerintem még akkor sem, de legyen, csak nyugodjanak már meg. Rögtön ki is derült, hogy a fejlámpám szart se ér. 300 lumen nincs még gyertya láng se (vagy átb...ak), de megcsodálhattuk a Jupiter és Vénusz együttállást.

Pálinka, whiski (már nem is ízlik), unikum mellet jöhetett a netes bejelentés. Na, most, vagy én ittam sokat, vagy nem tudom, de 2 órán át tartott. Majdnem előbb megjártuk, a birka pörkölt is félig megfőtt alatta.

(képek még hiányoznak)