Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

2012. július 8., vasárnap

Na még egy nap

Egyébként jó volt. Nem kell mindent észre venni, meghallani. Szóval ...

Szóval, ott fejeztük, de ahol kezdtük, és ahol a többiek végig voltak, a strandon.

A vízbe nem engedtek be, pedig biztos voltam benne, hogy ez nem fertőző, és tuti nem lepra, lehet allergia, vagy bármi, de a víz nem fog neki ártan, a nap viszont annál inkább. De, legyenek okosok nem mentem vízbe, a parton pedig letakart lábbal heverésztem. Míg úgy nem döntöttem, hogy inkább elmegyek a maradék ládához, mintsem a partról nézzem a távolban lubickoló többieket.
A leírás kérte ne strand időben menjünk, ennek én nem tudtam eleget tenni, de szerencsémre nem csak távolról szemlélődhettem. A strand kihalt volt, az az egy napozó párocska meg legfeljebb jó véleménnyel lehetett rólam, miért guggoltam én ott a fa mögött addig.

Bogár sajnos ebben a ládában sem volt, de megint jót sétáltam (5 km.)
Visszaérve megebédeltünk és nekikezdtünk az összepakolásnak, előbb a standon, majd az apartmanban. 5-kor már kocsiban ültünk.
De, azt még megmutatom kicsit kiesve a formából miket készítettem.

Nincsenek megjegyzések: