Picuri kis fehér testével rögtön belopta magát a szívünkbe, pedig tudtuk lesznek még gondok is. Előttünk állt a éjszakai sírás míg beszokott, a szobatisztaságra nevelés, az oltások, a kullancsok, a fésülködések, a fürdetések, a jobb modorra tanítás, és persze a reggeli korábban kellés, meg a szőnyegtakarítás közbeni sok öröm is. De lehet-e haragudni egy olyan aranyos jószágra, aki ugrándozva vár bennünket haza, akinek a szemei akkora bizalommal nyílnak rád, aki a lábadon, -nál alszik, és alig várja, hogy megmozdulj, mert akkor már a kezed alá bújhat, hogy puha bundájába beletúrva/belebújva megsimogasd?
Hát, nem lehet.
Szoktuk ugyan leszidni, mikor szanaszét tépi a 100-as csomag pzs-t, vagy míg távol vagyunk és felugrik az asztalra, esetleg Adri szőnyegét bontja, de amilyen szerényen összehúzódva olyankor ránk néz mindent megbocsájtunk neki. Igaz ő hosszabb ideig büntet engem mikor fésülöm, vagy fürdetem, mert bizony reggelig várhatom, hogy elfelejtse sérelmeit, de ahogy megbékél már minden a régi. Jöhet a móka, kacagás.
Egyébként a kutyatartás nekünk legnehezebb része a tüzelés időszaka. Magával Hógolyóval nincs baj, de a foltokkal annál inkább. Én nem vagyok az a minden nap körbesikálom a házat típus, de véres foltokat nem óhajtok a lakásban, ezért rövid távon bugyit használunk, hosszabb időben gondolkozva viszont Hógolyó műtétje mellett döntöttünk, de hogy az egészségére vigyázzunk előtte legalább 1x szerettük volna ha kölykei lesznek (a többit majd meglátjuk utána). Azt gondoltuk nyár a legjobb idő az utódok megszületésére, ezért a 3. tüzelést kihasználva 06.18.-án elmentünk Jászberénybe Bundihoz. Vőlegény akadt volna közelebb is, és a keverék kutyusok is szépek, de szerettük volna, ha a kicsinyek fajtatiszták (igaz törzskönyvet nem kaphatnak) és olyan cukik, mint az anyukájuk, ezért volt hát az utazás. Ismerősök ijesztgettek bennünket, hogy az ennyire nemesített kutyáknál a nemzés sem egyszerű dolog, ezért én már elméletben felkészültem be kell majd segítenem, de a mindkét részről első randi ellenére, ösztönös lények révén minden simán ment. Eztán már csak türelemmel kellett lenni 60 napot míg megláthattuk a picurokat, meg persze vigyázni Hógolyóra, és felkészülni a ránk váró feladatokra. Nem mondom, hogy ezrével bújtam a szakkönyveket mit és hogyan, de igyekeztem tapasztalt gazdáktól tanulni a vemhességről, a szülésről, és a kicsinyek gondozásáról. A legtöbb tanács igen praktikus volt, de volt olyasmi amit eleve elvetettem. Pl. a szülés pontos ideje onnan tudható meg, hogy olyankorra a testhő lecsökken fél fokot. Van hőmérőm és képes vagyok a feladat végrehajtására, de inkább bíztam a természetes módszerben és a megfigyelést választottam erre a célra. Utólag persze tudom még így is sok minden kimaradt, a tenyésztők által is elfelejtődött, de gondolom nekik elemi, ami bennem fel sem merült, hogy létezik, és szerencsére minden időben megoldódott mire eljött a nagy nap 08.18.-a, megszülettek a picurok.
1 hét.
Három kis fehér patkány. Aránylag hosszú farok, majdnem kopasz fej, rózsaszín orr, és talpak mellé még puha fülecskék. Törékeny, de nem magatehetetlen jószágok. Nem akartuk őket pár órásan utaztatni, ezért a tervezettnél tovább maradtunk anyuéknál, de 1 naposan így is útra keltünk (1 órás visítás, borzalmas volt). Idehaza beüzemeltük az elektromos derékaljjal kibélelt nyúlketrecet és óvó szemeinkkel figyeltük a picinyek fejlődését. (Persze mi simogattuk is őket, de másnak nem engedtük hogy hozzájuk nyúljon.)
Hógolyó jó anyának bizonyult. Nem tartózkodott egész nap a tálcában (gondolom neki meleg is volt -A szoptatós kutyáknak egyébként fél fokkal megnő a testhőjük.), amíg kicsinyei szopiztak türelemmel feküdt, majd mikor kicsinyei elaludtak lelépett a padlón kinyúlva hűsölni, de amint valamelyik apróság nyüszögött máris ott termett, és végigfuttatta az ellenőrző programot.
2. hét.
12 naposan nyíltak ki az először még bamba szemecskék. A lányon még észrevenni, hogy Ő volt a legkisebb, de igazi kis hordó mind, nyújtózkodáskor odébb is gurulnak. A testük már teljesen fedett puha, de még egyenes szőrrel, a farkukat pedig csóválják evés közben, de mikor alszanak szinte folyamatosan csuklanak, vagyis rángásaik vannak, ám lehet ez nem csuklás, csak Én gondolom annak.
3. hét.
Az egyikük már minta ugatna is, de leginkább még mindig nyávogáshoz hasonlít a hangjuk, amit szerencsére ritkán hallunk. A kis vastag húsos, puha pici fehér szőrrel fedett fülük meg olyan édesen, zabálnivalóan meredezik felfelé. Nem úgy mint a kicsi talpuk, amin olyan gyorsan nőtt ki a szőr, hogy már túl nőtt az ujjpárnákon, majdhogynem vágni kellene, mikor még lábra sem állnak, csak kúsznak a ládájukban. Nekem Hógolyó is úgy tűnik csípőficamos. Ha lefekszik a lábait csípőből kifelé fordítja, nem mag alá húzza, a picinyek pedig ebben a pózban csak a mellső lábaikkal kapaszkodva kúsznak, szinte még nem is próbálják felemelni a feneküket (az a rettenetesen nagy, kereket). Az orruk feketedik, a folt mindegyiken változó formájú, nagyságú, akár az alapján meg lehet különböztetni Őket, de Én e nélkül is tudom ránézésre melyikük melyik.
Mivel Hógolyó szülés előtt 3 hetet Kompolton nyaralt jócskán bolhásan szült. Fürdetni közben nem akartam, ezért 1 nap alatt a kicsinyek is jócskán fertőződtek. A picurok miatt Hógolyót még eztán sem irthattuk le maradt a manuális megoldás, és a szabad-kezes fogdosás, de a szőr egyre hosszabb lett, az élősködők meg fürgék ám, ezért az állateledel boltban kértem segítséget, mit tehetek. Mint kiderült már 2 napos kórtól lett volna segítség, de most sem későn gyökeresen orvosolni a problémát. Viszont, 1 hete meg kellett volna kezdeni a féregtelenítést is. Hoppá. Erről eddig nem volt szó. Meggyőződésem volt, hogy majd az első oltással féregtelenítünk. Odahaza a kapott szerrel gyorsan pótoltam az elmaradást.
4 hét.
Veszélyben a haza! A kis kobakok a láda oldalán sorakoznak, egyenlőre csak nézve az ismeretlen világot, de fenemód huncutok ám, nem sok kell nekik, hogy átbukjanak a peremen. Hogy mindinkább benn tartsuk őket kaptak két plüss játékot és egy csörgős labdát amikkel jól elvannak, de leginkább egymással harcolnak.
Mivel Hógolyót még nem volt időm másodszor is megfürdetni, csak most került sor a bolhairtásra. A szer bevált. Reggelre már senkiben nem mászkáltak élősködők.
5 hét.
A tálcára felkerült a ketrec is, egyenlőre nyitott ajtóval, hogy Hógolyó szabadon járkálhasson ki s be, de ügyesek ám a kis fenevadak. Fogacskáikkal rögtön nekitámadnak az ismeretlen korlátoknak,
ám az ajtót egyenlőre nem veszik észre. Nem látom, hogy keveslenék az anyatejet, de ideje elkezdni az átszoktatást, melyhez mi Royal Canin Mini Starter-t választottuk. Kezdetnek hétfőn (az újabb féregtelenítés után) a beáztatott tápból egyesével csak 4-4 szemet adtam a szájukba. Muris volt, ahogy a darabkát nyelvükkel lökdösték jobbra-balra, sokszor harmadszorra sikerült csak lenyelniük, de látszott, hogy tetszik nekik a dolog. (Dagi-t -elsőszülött- megviseli az új íz, nehezen, fájdalmasan székel.) Kedden 6 falatot kaptak, szerdán 8-at, csütörtökön 10-et, pénteken pedig egyesével eléjük tettem a tálat, mondván jövőhéten 2x kapnak majd tápot, de nekem erre reggelente nem lesz időm (Adrinak meg még úgy se.).
6. hét.
Megemelkedtek a kis popók. Sót, már szökdécselésről is szó van, kedden hazajöttünkkor már a folyosón fogadtak bennünket. Amint visszatettük őket, máris tudták merre vezet Ariadné fonala, előbb voltak a lábunknál, mint megszámoltuk volna őket, mind benn vannak-e. Elérkezett az ajtózárás és az igazi elválasztás ideje. Hógolyót napközben 2x betettük hozzájuk, 1x a kicsinyek jönnek ki a lakásba hancúrozni, de 2x csak odabenn áztatott tápot kapnak. Idekinn lefetyelnek anyjuk vizéből, de szerencsére a fürdést nem próbálgatják. Hógolyót jobban zavarja a ketrec, mint a kicsinyeket, ők jól elküzdenek, de anyuci nem érti miért nem taníthatja őket néha móresre. A kislány továbbra is jól észrevehetően pirinyóbb a fiúknál, feje is kisebb, szőre is más, de a játékból ő is kiveszi a részét. Ugyan a két fiú jobban szeret egymással mókázni, de a folyton alulmaradó Gamer-t (harmadszülött) igyekszik Lili megvédeni.
Nem akartunk nevet adni nekik, de annyira nyilvánvaló 1-1 tulajdonságuk, hogy óhatatlan, és praktikus is volt a névadás. (Dagi -elsőszülött- bélpoklos, majd kipukkad a hasa, de akkor is fal. Gamer -harmadszülött- a legérdeklődőbb, legfürgébb, de Dagi előtt meghunyászkodik, aludni pedig Lilivel szeret. Lili-nek -másodszülött-, eddig 3 gazdi jelentkezője volt, mind ezt a nevet szánták neki, ezért maradt rajta.)
7. hét.
Hétfőn meglátogattuk a doktorbácsit. Megkapták az első oltást, bekerült a chip, és túlestünk az első valós féreghajtáson is. 3 és 5 hetesen kaptak már, de mint kiderült az nem pusztít minden férget, és valószínű nem a táptól büdös a picik szája, és érzékeny a hasuk.
(Annyira jó, hogy olyan ad tanácsot, aki maga sem tudja jól, de legalább volt haszna. Mi meg így jártunk. Köszönöm, de csak magamat okolhatom, miért nem a Dr.-t kérdeztem. Miért is nem? A bolhák miatt kikértem a véleményét és az ajánlott szerért mentem a boltba, ahol kiderült belülről is lenne mit pusztítani. Onnan már nem telefonálgattam, egyszerűen univerzálisnak beállított felhasználási területe miatt elfogadtam a terméket.)
Egyébként tiszták, szépek, egészségesek, játékosak. Annyira, hogy Dagiból majdnem kilóg a chip, mert annyira ficánkolt mikor beszúrták.
Lili 1.07 kg.
Dagi 1.24 kg.
Gamer 1.22 kg.
Szerdán kivittük őket a ház mögötti füves területre. Fűbe nem nagyon merészkedtek bele, de a járdán jót hancúroztak. Próbáltunk rájuk pórázt tenni, de megmakacsolták magukat és feneküket a földhöz szorítva csak ültek egy helyben, de mikor lekerült a zsinór, csak a nyakpánt maradt már vígan voltak. Lili ugyan kicsit szégyenlősebben, vacogósabban, de mind jót mókáztak a szomszédok nagy örömére (bár simogatni még mindig csak módjával engedtük őket).
Csütörtökön az iskolában kisállat bemutató volt. Adri minden évben bevitt valamit, de még egyszer sem nyert, most bízott benne picurikkal övé lesz a fődíj. Sajnos nem értem oda, de azt mondják nagy sikert arattak. (Eredményhirdetés jövőhéten.)
Pénteken visszavittük őket az állatorvoshoz leellenőriztük tényleg benn vannak-e azok a chipek, mind a helyükön voltak, és már a szájuk sem bűzlött. Jöhetett az első gazdi jelölt.
Péntek éjszakára kettesben maradt Dagi és Lili. A fiú próbált volna Lilin hatalmat gyakorolni, de kb. 3 perc birkózás után már tudta hol a helye. Kicsi a bors, de erős, Lili rendet teremtett a tyúkudvarban. Éjjel alvás volt. Bár mindketten külön sarokban, magányosan tették. Daginak ez nem újdonság, de Lili eddig Gamer-rel összebújva aludt
Szombatra ez sem maradt, estére Dagi is gazdára lelet. Lili szomorú szemekkel, vonyítva nézet ránk a rács mögül. Míg nem feküdtünk le rendben is volt hogy kinn van, de utána? Mivel aludni akartam jött mellém az ágyba. Amint felvettem befészkelte magát és máris nyugalom költözött a lakásba. Aludtunk reggelig.
Elválás.
Lili. Picurimnak alig hogy megszületett már volt is gazdája, Peti egyik kollégája kérte az anyukájának. Sajnos a néni időközben agyvérzést kapott, ő maga is ellátásra szorul, ezért egy kis rábeszéléssel sikerült fiát eltérítenünk vételi szándékától.
Ahogy ez kiderül az én kolléganőm jelentette be rá igényét, de a csütörtöki elvitelkor mégis visszalépett, mondván fogsorra kell neki az ára.
Mivel a fészről volt érdeklődő, aki csak lányt szeretett volna visszahívtam, hogy mégis lenne. Szombaton jöttek is érte, de ...
Gamer. Peti egyik kocsmai haverja jött pénteken gyerekestül, nagymamástul háztűznézőbe. Bár a mami Dagit szerette volna a kislány őt választotta. Le sem vette róla a szemét, bármerre kavarogtak is körülötte a kicsinyek mindig kiszúrta, és határozottan őt akarta. A választás ellen harmadszülöttünk sem tiltakozott, mintha egymásnak lettek teremtve. Reméljük tényleg jó gazdi-kutyus páros lesznek.
Dagi. A fészes, mindenképp lányt szeretne anyuka jött legidősebb fiával szombaton Liliért, de a fiú nem tágított Dagi mellől. Végül őt vitték magukkal 4. csemetének. Bízom benne neki is jó sora lesz.
8. hét.
Egy szem porontyunkkal a Jászapáti vásárban próbáltunk szerencsét. Azt mondom jó, hogy nem kelt el, mert csak egy volt akinek nyugodt szível adtam volna. Újra együtt aludtunk, de remélem már nem sokáig, mert egyre jobban a szívünkhöz nő.
Három kis fehér patkány. Aránylag hosszú farok, majdnem kopasz fej, rózsaszín orr, és talpak mellé még puha fülecskék. Törékeny, de nem magatehetetlen jószágok. Nem akartuk őket pár órásan utaztatni, ezért a tervezettnél tovább maradtunk anyuéknál, de 1 naposan így is útra keltünk (1 órás visítás, borzalmas volt). Idehaza beüzemeltük az elektromos derékaljjal kibélelt nyúlketrecet és óvó szemeinkkel figyeltük a picinyek fejlődését. (Persze mi simogattuk is őket, de másnak nem engedtük hogy hozzájuk nyúljon.)
Hógolyó jó anyának bizonyult. Nem tartózkodott egész nap a tálcában (gondolom neki meleg is volt -A szoptatós kutyáknak egyébként fél fokkal megnő a testhőjük.), amíg kicsinyei szopiztak türelemmel feküdt, majd mikor kicsinyei elaludtak lelépett a padlón kinyúlva hűsölni, de amint valamelyik apróság nyüszögött máris ott termett, és végigfuttatta az ellenőrző programot.
2. hét.
12 naposan nyíltak ki az először még bamba szemecskék. A lányon még észrevenni, hogy Ő volt a legkisebb, de igazi kis hordó mind, nyújtózkodáskor odébb is gurulnak. A testük már teljesen fedett puha, de még egyenes szőrrel, a farkukat pedig csóválják evés közben, de mikor alszanak szinte folyamatosan csuklanak, vagyis rángásaik vannak, ám lehet ez nem csuklás, csak Én gondolom annak.
3. hét.
Az egyikük már minta ugatna is, de leginkább még mindig nyávogáshoz hasonlít a hangjuk, amit szerencsére ritkán hallunk. A kis vastag húsos, puha pici fehér szőrrel fedett fülük meg olyan édesen, zabálnivalóan meredezik felfelé. Nem úgy mint a kicsi talpuk, amin olyan gyorsan nőtt ki a szőr, hogy már túl nőtt az ujjpárnákon, majdhogynem vágni kellene, mikor még lábra sem állnak, csak kúsznak a ládájukban. Nekem Hógolyó is úgy tűnik csípőficamos. Ha lefekszik a lábait csípőből kifelé fordítja, nem mag alá húzza, a picinyek pedig ebben a pózban csak a mellső lábaikkal kapaszkodva kúsznak, szinte még nem is próbálják felemelni a feneküket (az a rettenetesen nagy, kereket). Az orruk feketedik, a folt mindegyiken változó formájú, nagyságú, akár az alapján meg lehet különböztetni Őket, de Én e nélkül is tudom ránézésre melyikük melyik.
Mivel Hógolyó szülés előtt 3 hetet Kompolton nyaralt jócskán bolhásan szült. Fürdetni közben nem akartam, ezért 1 nap alatt a kicsinyek is jócskán fertőződtek. A picurok miatt Hógolyót még eztán sem irthattuk le maradt a manuális megoldás, és a szabad-kezes fogdosás, de a szőr egyre hosszabb lett, az élősködők meg fürgék ám, ezért az állateledel boltban kértem segítséget, mit tehetek. Mint kiderült már 2 napos kórtól lett volna segítség, de most sem későn gyökeresen orvosolni a problémát. Viszont, 1 hete meg kellett volna kezdeni a féregtelenítést is. Hoppá. Erről eddig nem volt szó. Meggyőződésem volt, hogy majd az első oltással féregtelenítünk. Odahaza a kapott szerrel gyorsan pótoltam az elmaradást.
4 hét.
Veszélyben a haza! A kis kobakok a láda oldalán sorakoznak, egyenlőre csak nézve az ismeretlen világot, de fenemód huncutok ám, nem sok kell nekik, hogy átbukjanak a peremen. Hogy mindinkább benn tartsuk őket kaptak két plüss játékot és egy csörgős labdát amikkel jól elvannak, de leginkább egymással harcolnak.
Mivel Hógolyót még nem volt időm másodszor is megfürdetni, csak most került sor a bolhairtásra. A szer bevált. Reggelre már senkiben nem mászkáltak élősködők.
5 hét.
A tálcára felkerült a ketrec is, egyenlőre nyitott ajtóval, hogy Hógolyó szabadon járkálhasson ki s be, de ügyesek ám a kis fenevadak. Fogacskáikkal rögtön nekitámadnak az ismeretlen korlátoknak,
ám az ajtót egyenlőre nem veszik észre. Nem látom, hogy keveslenék az anyatejet, de ideje elkezdni az átszoktatást, melyhez mi Royal Canin Mini Starter-t választottuk. Kezdetnek hétfőn (az újabb féregtelenítés után) a beáztatott tápból egyesével csak 4-4 szemet adtam a szájukba. Muris volt, ahogy a darabkát nyelvükkel lökdösték jobbra-balra, sokszor harmadszorra sikerült csak lenyelniük, de látszott, hogy tetszik nekik a dolog. (Dagi-t -elsőszülött- megviseli az új íz, nehezen, fájdalmasan székel.) Kedden 6 falatot kaptak, szerdán 8-at, csütörtökön 10-et, pénteken pedig egyesével eléjük tettem a tálat, mondván jövőhéten 2x kapnak majd tápot, de nekem erre reggelente nem lesz időm (Adrinak meg még úgy se.).
6. hét.
Megemelkedtek a kis popók. Sót, már szökdécselésről is szó van, kedden hazajöttünkkor már a folyosón fogadtak bennünket. Amint visszatettük őket, máris tudták merre vezet Ariadné fonala, előbb voltak a lábunknál, mint megszámoltuk volna őket, mind benn vannak-e. Elérkezett az ajtózárás és az igazi elválasztás ideje. Hógolyót napközben 2x betettük hozzájuk, 1x a kicsinyek jönnek ki a lakásba hancúrozni, de 2x csak odabenn áztatott tápot kapnak. Idekinn lefetyelnek anyjuk vizéből, de szerencsére a fürdést nem próbálgatják. Hógolyót jobban zavarja a ketrec, mint a kicsinyeket, ők jól elküzdenek, de anyuci nem érti miért nem taníthatja őket néha móresre. A kislány továbbra is jól észrevehetően pirinyóbb a fiúknál, feje is kisebb, szőre is más, de a játékból ő is kiveszi a részét. Ugyan a két fiú jobban szeret egymással mókázni, de a folyton alulmaradó Gamer-t (harmadszülött) igyekszik Lili megvédeni.
Nem akartunk nevet adni nekik, de annyira nyilvánvaló 1-1 tulajdonságuk, hogy óhatatlan, és praktikus is volt a névadás. (Dagi -elsőszülött- bélpoklos, majd kipukkad a hasa, de akkor is fal. Gamer -harmadszülött- a legérdeklődőbb, legfürgébb, de Dagi előtt meghunyászkodik, aludni pedig Lilivel szeret. Lili-nek -másodszülött-, eddig 3 gazdi jelentkezője volt, mind ezt a nevet szánták neki, ezért maradt rajta.)
7. hét.
Hétfőn meglátogattuk a doktorbácsit. Megkapták az első oltást, bekerült a chip, és túlestünk az első valós féreghajtáson is. 3 és 5 hetesen kaptak már, de mint kiderült az nem pusztít minden férget, és valószínű nem a táptól büdös a picik szája, és érzékeny a hasuk.
(Annyira jó, hogy olyan ad tanácsot, aki maga sem tudja jól, de legalább volt haszna. Mi meg így jártunk. Köszönöm, de csak magamat okolhatom, miért nem a Dr.-t kérdeztem. Miért is nem? A bolhák miatt kikértem a véleményét és az ajánlott szerért mentem a boltba, ahol kiderült belülről is lenne mit pusztítani. Onnan már nem telefonálgattam, egyszerűen univerzálisnak beállított felhasználási területe miatt elfogadtam a terméket.)
Egyébként tiszták, szépek, egészségesek, játékosak. Annyira, hogy Dagiból majdnem kilóg a chip, mert annyira ficánkolt mikor beszúrták.
Lili 1.07 kg.
Dagi 1.24 kg.
Gamer 1.22 kg.
Szerdán kivittük őket a ház mögötti füves területre. Fűbe nem nagyon merészkedtek bele, de a járdán jót hancúroztak. Próbáltunk rájuk pórázt tenni, de megmakacsolták magukat és feneküket a földhöz szorítva csak ültek egy helyben, de mikor lekerült a zsinór, csak a nyakpánt maradt már vígan voltak. Lili ugyan kicsit szégyenlősebben, vacogósabban, de mind jót mókáztak a szomszédok nagy örömére (bár simogatni még mindig csak módjával engedtük őket).
Csütörtökön az iskolában kisállat bemutató volt. Adri minden évben bevitt valamit, de még egyszer sem nyert, most bízott benne picurikkal övé lesz a fődíj. Sajnos nem értem oda, de azt mondják nagy sikert arattak. (Eredményhirdetés jövőhéten.)
Pénteken visszavittük őket az állatorvoshoz leellenőriztük tényleg benn vannak-e azok a chipek, mind a helyükön voltak, és már a szájuk sem bűzlött. Jöhetett az első gazdi jelölt.
Péntek éjszakára kettesben maradt Dagi és Lili. A fiú próbált volna Lilin hatalmat gyakorolni, de kb. 3 perc birkózás után már tudta hol a helye. Kicsi a bors, de erős, Lili rendet teremtett a tyúkudvarban. Éjjel alvás volt. Bár mindketten külön sarokban, magányosan tették. Daginak ez nem újdonság, de Lili eddig Gamer-rel összebújva aludt
Szombatra ez sem maradt, estére Dagi is gazdára lelet. Lili szomorú szemekkel, vonyítva nézet ránk a rács mögül. Míg nem feküdtünk le rendben is volt hogy kinn van, de utána? Mivel aludni akartam jött mellém az ágyba. Amint felvettem befészkelte magát és máris nyugalom költözött a lakásba. Aludtunk reggelig.
Elválás.
Lili. Picurimnak alig hogy megszületett már volt is gazdája, Peti egyik kollégája kérte az anyukájának. Sajnos a néni időközben agyvérzést kapott, ő maga is ellátásra szorul, ezért egy kis rábeszéléssel sikerült fiát eltérítenünk vételi szándékától.
Ahogy ez kiderül az én kolléganőm jelentette be rá igényét, de a csütörtöki elvitelkor mégis visszalépett, mondván fogsorra kell neki az ára.
Mivel a fészről volt érdeklődő, aki csak lányt szeretett volna visszahívtam, hogy mégis lenne. Szombaton jöttek is érte, de ...
Gamer. Peti egyik kocsmai haverja jött pénteken gyerekestül, nagymamástul háztűznézőbe. Bár a mami Dagit szerette volna a kislány őt választotta. Le sem vette róla a szemét, bármerre kavarogtak is körülötte a kicsinyek mindig kiszúrta, és határozottan őt akarta. A választás ellen harmadszülöttünk sem tiltakozott, mintha egymásnak lettek teremtve. Reméljük tényleg jó gazdi-kutyus páros lesznek.
Dagi. A fészes, mindenképp lányt szeretne anyuka jött legidősebb fiával szombaton Liliért, de a fiú nem tágított Dagi mellől. Végül őt vitték magukkal 4. csemetének. Bízom benne neki is jó sora lesz.
8. hét.
Egy szem porontyunkkal a Jászapáti vásárban próbáltunk szerencsét. Azt mondom jó, hogy nem kelt el, mert csak egy volt akinek nyugodt szível adtam volna. Újra együtt aludtunk, de remélem már nem sokáig, mert egyre jobban a szívünkhöz nő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése