Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

2014. október 24., péntek

2. nap. Eső miatt strand.

Reggel már látszott sem biciklizni (nem is hoztunk csak 5-en biciklit), sem gyalogtúrázni nem fogunk, mert itt bizony egész nap esni fog kisebb-nagyobb intenzitással. Ennek ellenére, vagy éppen ezért 3-an eltekertek Szarvaskőre, 2-en Sirokba, akiket kocsival követtek még 2-en, további 2-en elmentek a falu körül sétálni, 3 csajszi odahaza maradt, 4-en főzték a vacsit, 2-en tereptájfutó versenyre mentek, a maradék 12-en pedig elkocsikáztunk Bükkszékre strandolni.


Megérkezésünkkor még éppen csak lézengtünk páran az épületben, de hamar teli lettek  a medencék, és rájöttünk nem csak nekünk van esős 4 napos ünnepünk, és másoknak is (nem keveseknek) pancsolni támadt kedvük ebben a begyújtásra való időben. Biztosan van szabály mennyien lehetünk egyszerre ilyen létesítményben, amit azért nem keresnék meg, de szépen megközelíthettük az értéket amikor 3 után elkezdtük visszafelé készülődni. (További negatívum, hogy nincs látogató jegy.) Addig azonban akik pancsoltak úgy láttam jól érezték magukat.








A csepergő eső ellenére hazaindulás előtt megkerestük a  község com.-os, és hu-s ládáját is, de még éppen időben érkeztünk az elkészült babgulyás elfogyasztásához.


Jó volt ennyien együtt uzsonnázni, est-ebédelni, korai vacsorázni, vagy nevezhetem bárminek, de akkor is szeretem érzés volt bennem és nem csak a finom leves miatt. Együtt lévén a banda vacsi után végre megtartottuk Osi szülinapi majdnem meglepi köszöntését is. Megkapta a vágyott borszllító biciklit,


majd nem számítva egyéb édességre megvendégelni a sokadalmat elővette az Évi néniéktől kapott, ottholról elhozott grillázs bicikliszállító autót,


majd végre én következtem földgömb tortámmal (Amin Ázsiától Európán át egészen az Északi tengerig a lábnyomom is díszelgett. -Kipakoláskor nem is tehettem volna jobb helyre, hogy megóvjam a sérüléstől, mint a pedálok elé. Szerencsére nem nyomtam bele tövig a bakancsom, csak a marcipánmázat kellett tálalás előtt leszedni bizonyos helyekről.),


és a fiatalítóval. Volt öröm, nevetés, és sok-sok repeta, amire szerencsére jócskán volt miből adni.
Mai napra töklámpás faragás volt még tervben, és míg mi farigcsáltunk





Osiék terem tájékozódási versennyel készültek a fiatalabbaknak.


Aki előbb végzett a töklámpásával, mehetett tájékozódni, a  két programnak így pont egyszerre lett vége, hogy szépen sorban az udvarra kivihessük műveinket.





Igazán jók lettek.




Az est hátralévő részében még túráinkról vetítettünk képeket, de szabad volt a terep, szinte bármit lehetett kezdeni az idővel. A gyerekek ezt ki is használták, és addig ordibáltak a fülünkbe hogy "csokit, vagy csalunk" míg az eddig bevitt nem kevés kalóriát még csokival is megfejeltük. De, végre lecsendesedtek.








Nincsenek megjegyzések: