Én széltiben (kicsit), gyerek inkább hosszában (szintén csak kicsit), és persze kíváncsiságban (annál jobban). Tágul a világ, kifelé kacsingat, ismerkedik. Persze, hogy a net a bűnös, de nem tarthatom búra alatt, legfeljebb kontrolláltan engedem tapasztalni. Így jutottunk Dabasra, egy netes barátnőhöz.
Előző este manikűr készült,
de hiába az elő-munka a tervezettnél később, 10 körül indultunk csak el. Nem akartam pesztrának maradni, de azért megnéztem hol hagyom a gyermekem, így én is betértem Anikóékhoz, majd megnyugodva indultam ládakereső körútra. A reggeli késedelem miatt a multikról már lemondtam, de az utca eleji apácatemető nem tartozott a kihagyható élmények közé.
Adri mitfárerkedése már kíváncsivá tett milyen egy apácatemető, mikor mellé értünk tudtam nekem ide be kell menjek. Távolról is rendkívül megható ez a puritánság, de betérve a gondozatlan kertbe, szemből nézve Jézust, körbe a nővérek fejfáival nem is tudnám másként elképzelni. Nyugodt. Közelebb lépve a keresztekhez olvasgattam a véseteket, nem könnyű korban éltek, nem voltak fiatalok, és mennyi apáca rend volt. Idehaza kicsit rákerestem, ma is sok van, és én ezt nem gondoltam. Pedig a mi családunkban is voltak, és még él is egy apáca, sőt lett volna helyem is a rendjében, amikor újra megnyitották a kapuikat, és Annus néni is bevonult, de én nem tudom ennyire szeretni Istent.
Ha már ez a mai nap így alakult gyermekkori zongorázós emlékeimet félretéve geoládász útra tértem. Csak 3 láda volt esélyes, ebből kettő közvetlen az 5-s út mellett, 1 km.-el bejárható körön. Megkockáztattam, bár nem értettem miért kell oda 2 láda, és a leírás alapján mintha egyébként is ugyanazok lennének, egy a rejtő, csak más a ko., és a segítség is. Meglátjuk.
Nem láttam meg. Elindultam az úton, elértem a méhekhez, de az eddig is majdnem járatlan út eltűnt. Kis topánkámban, szúnyog-csípetten visszafordultam. Én ma nem ehhez öltöztem. Autómhoz visszaérve lesöpörtem a kullancsokat magamról, és bíztam a még talonban lévő, rövid időn belül megkereshető ládában. Ócsa felé vettem az irány, és megnyugodtam. Bármi jön még ki ebből a napból, ez az út nagyon tetszik, a lápos, az erdő, az árnyak fantasztikusak. Nem is siettem, de azért odaértem, és a láda is meglett.
De, egészen mást vártam. A régi nálam nem 20 évet jelent. Ez elhagyott.
13,40 volt, 5-re kell visszaérjek Dabasra addig még van egy kis idő, irány Gyál, és Boldog születésnapot Judit.
Köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése