Arról nem szólt a fáma miért, de kaptunk egy tárlatvezetést a zsinagóga I világháborús kiállítására.
Ugyan megbeszéltük mikor éljünk az alkalommal, de a végére nekem mégsem volt legprímább az időpont. Kapkodva odaértem, és mivel korábban belekezdtek a közepébe csöppentem, így eltelt kis idő mire áthangolódtam a témára, és a végéről is lekellet lépjek, de ott voltam. (Csak pecsétet felejtettem el kérni azigazoló füzetbe.)
Milyen volt?
Hát, ez a téma nem az enyém. Átérzem, de örülök, hogy nem kellett átélnem. Hallgattam a papák, mamák történeteit, de fel sem fogom mi volt akkor, hogyan éltek, mi volt fontos, pláne nem akarom, hogy hasonló történjen, ezért hárítok. De fényképeztem, és közben sikerült a szörnyűségektől is eltávolodnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése