Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

Időnk véges, de bízom benne nincs későn megtenni, amit ...

2013. március 28., csütörtök

Mint Tóth-ék, dobozolunk.

Mivel a húsvéti ajándékok törékenyek dobozra is szükség van. A húsvéti ládába teendőknek em kerítettem neki nagy feneket, csak a kórházban összegyűjtöttem és haza hoztam a gyógyszeres dobozokat. Itthol már csak ablakot vágtam a tejükre, bevontam őket csomagoló papírral, a nyílásra celofánt ragasztottam. Voála.
Na, nem ám ennyi az egész. Ezeket még ki is kell tenni egy fa alá (hahaha, nem oda kerültek, de kinn vannak), úgyhogy kell még egy doboz, amiben már védve is vannak a ma nem mindennapi természet erőitől.
Az ajándékozásban, rejtésben idén segítségem is volt. A Bubu family-vel, mint kiderült az első Tájékozódási Klubban találkoztam, csak akkor nem vettem a jeleket. Végül János keresett meg e-mailben, hogy ha idén is rejtek, akkor szívesen beszállna pár maga készítette fafaragással az ajándékok közé. Nem elsőre, de belementem. Adni öröm, ha ketten egyszerre tesszük sem lesz kevésbé az.


Az eddigi rejtekhelyem víz alatt van, újat kellett keresek. Igyekeztem a közelben, de nem sokat járt helyet lelni, ami ráadásul könnyen megközelíthető is. Nem volt egyszerű dolgom, nem csak a nagy hó, de a rengeteg a szemét is akadályozott a megfelelő pont kiválasztásában. Remélem amit leletem, jó lesz, és egyben eléggé érdekes ahhoz, hogy felkeressék páran. Minden esetre én bőszen fogom ellenőrizni a rejteket, már csak az emelkedő víz miatt is.

Nincsenek megjegyzések: