November közepén érkezett meg útjáról Imréék jó ismerőse, kapva az alkalmon gyorsan le is csaptak rá és a Tájékozódási Klub idei első estéjére meghívták beszámolót tartani. Ők is nagyon készülnek végig gyalogolni a zarándokutat (igazából Imre biciklizni szeretne), és gondolom nem várnak a megvalósítással már sokat, de az is biztos én nem tartok velük. Nagyon érdekesek, izgalmasak ezek a beszámolók, és teljesen én sem zárkózom el a kérdéstől, sőt. Csak ismerem a korlátaimat, és nem ringatom magam ekkora ábrándba, amikor egy 3 napos kéket is nehezen tudok megfinanszírozni. (Egyébként, ahogy számolom 1 hónap a kéken nem feltétlen drágább, mint egy teljes Jakab út.) Szóval, figyelek, kérdezek, és még talán az előadóval is lélegzem, de egyenlőre örülök, hogy élek.
Azt azonban még elmondom (nemrég beszéltem is róla), a természetjárás kapcsán rengeteg érdekes, jó humorú, önzetlen, segítőkész, egy szóval úgy fogalmaznék igaz emberrel találkoztam, és ma is egy ilyen találkozásban volt részem. Sajnálom, hogy a telefonom idehaza hagytam, de nem bánom, hogy a 4 órás beszámolót meghallgattam, és bár néha kicsit belebóbiskoltam, de nagyon élveztem a történeteket és a képeket is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése