Szeretem a vastag palacsintát, ezért én almásan szoktam készíteni, de gondoltam kipróbálom mi lesz ebből. Mire megsül a rakott krumpli, ezzel is készen vagyok, és letudtam a főzőcskét egy időre.
Két adagot kevertem be, és ahogy a tészta még az én szokásosomnál is duplább akkora lett, úgy a mennyiség is feleződött, 15 nem emberes, hanem már óriásos korongot tudtam kisütni.
Tapasztaltam azonban pár bibit, amik miatt nem fogom még egyszer így készíteni a palacsintát, bár tényleg finom, és állagra is mint a piskóta:
- több a mosatlan,
- kúrva vastag, e miatt alig hajlik,
- mire átsül kiszárad (ha még a barnulást is megvártam volna milyen lenne?),
- a hab pukkad és a tésztán luk keletkezik, amiken keresztül a töltelék kifolyik,
- jobb szeretek 3 különböző ízű palacsintával jól lakni mint betelni egyel, ami tésztájának az ízét vagy nem múlja felül a töltelék, vagy csurog minden felé.
A gyorsasággal viszont nincs gond. Pikk-pakk, öntöm, fordítom, haladok, még úgy is, hogy a rózsa lángja alig emelkedik a rács fölé, és a híg massza elfelejt a serpenyőbeöntéskor sercegni.
Odakinn 16 fok, és enyhe szél van, szerencsére jó idő, mert ilyen gázszolgáltatással megfagynánk -20°-ban. Vasárnap, ebédidő, fűtési szezon, és ennyi a max.: (a koszt nem kell észrevenni)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése